Інформація про новину
  • Переглядів: 141
  • Дата: 9-06-2020, 21:43
9-06-2020, 21:43

13. Az időjárás és az éghajlat

Категорія: Tankönyvek magyar » Földrajz





Попередня сторінка:  12. A légkör és tulajdonságai
Наступна сторінка:   14. A légkör erőforrásai. az éghajlat változásai

EMLÉKEZZ VISSZA!

Miben különbözik az időjárás az éghajlattól?

Milyen időjárási jelenségeket figyeltél meg saját vidékeden?

Az időjárás és a szinoptikus térkép. Az időjárás a troposzféra állapota az adott vidéken egy adott időben. Legfontosabb sajátossága a változékonysága. Fő összetevői: a levegő hőmérséklete, a légnyomás, a szél, a páratartalom, a felhők és a felhősség, a köd,

-

zel 10 ezer és néhány ezer a hajókon), valamint a rádiószondák és repülő űrszerkezetek -műholdak. Minden országban az állomásoknak azonos típusú berendezései vannak, egységes program alapján működnek egyeztetett időben. Egyes országok megfigyelési hálózata - részegysége a Meteorológiai Világszervezet (WMO) globális rendszerének.

Időjárási megfigyeléseket állandóan végeznek, viszont az összes információt háromóránként gyűjtik, kezdve 0 órától. A csapadékot, a felhőket és a felhősséget, a szél irányát és erősségét, a zivatarokat és más légköri jelenségeket az időjárási naplókba jelölik be általánosan elfogadott egyezményes jelekkel. Az időjárási előrejelzéseket rövidtávra (1-3 nap), középtávra (4-10 nap) és hosszútávra (hónap, évszak) állítják össze.

Az elvégzett megfigyelések és az összegyűjtött információk elemzése alapján időjárási térképeket szerkesztenek, amelyeket szinoptikusnak neveznek. A szinoptikus térképek olyan földrajzi térképek, amelyeken egyezményes jelekkel és számokkal jelölik be a fő időjárási információkat, amelyeket a megfigyelések folyamán kaptak. A megszerkesztett térképek vizuális ábrázolást adnak az időjárásról adott pillanatban.

Az időjárás a ciklonok, az anticiklonok és a légköri frontok tevékenysége ide-

Az időjárás változásában fontos szerepet játszanak a magas és az alacsony légnyomás körülhatárolt területei - sajátságos légköri örvények, amelyek elfoglalhatják a troposzféra teljes rétegét.

Az anticiklon - a légkör körülhatárolt terű létéi, középpontjában magas légnyomással, ahol leszálló légáramlás uralkodik. A felszín közelében a közepe felől a szélei felé a levegő szétfolyik különböző irányban az óramutató járásával megegyező örvényléssel az északi féltekén, a déli féltekén fordítva. A légtömegek lefelé irányuló áramlása előidézi a légnyomás növekedését és a hőmérséklet emelkedését. Felmelegedésének köszönhetően a levegő szárazabbá válik, ami nem segíti elő a felhőzet és a csapadék kialakulását. Ezért az anticiklon tevékenységénél az időjárás napos, csapadék nélküli, nyáron forró, télen nagyon hideg.

A ciklon — a légkör körülhatárolt területei, középpontjában alacsony légnyomással. A Föld forgáserejének köszönhetően az északi féltekén a levegő az óramutató járásával ellentétes irányban áramlik, a déli féltekén az óramutató járásával megegyező irányban. A földfelszín közelében a levegő az örvénylés közepe felé folyik, a magasban a határain kívülre áramlik. A ciklon közepén felfelé áramló levegő uralkodik, ami előidézi a légnyomás csökkenését. A levegő felfelé áramlása elősegíti a vízpára sűrűsödését, felhők és csapadék képződését. Nyáron, a ciklonok tevékenysége idején a hőmérséklet csökken, télen pedig emelkedik, olvadás kezdődik.

-

tér kiterjedésű átmeneti zónákkal különböző tulajdonságú légtömegek között. A légköri

frontok állandóan mozognak, az időjárás éles változásait idézik elő. A légköri frontok melegek és hidegek lehetnek: a meleg frontok akkor képződnek, amikor a meleg levegő ráfolyik a hidegre.

Az ilyen front útját hosszantartó eső és köd kíséri. A hideg levegő, amely nehezebb, aláfolyik a meleg alá, előrehaladva kiszorítja azt a magasba, hideg frontot képezve. A hideg fronttal kapcsolatosak a felhőszakadások. Ugyanakkor a front közeledésével felerősödik a szél, változik a hőmérséklet, esik a légnyomás.

Az éghajlat, mint az időjárás, szintén változik, csak nagyon lassan - évtizedek és évszázadok folyamán. Az éghajlat bizonyos időjárási viszonyok uralkodását tükrözi nagy időhossz alatt. Tehát, az éghajlat az időjárás sokéves járása.

Az éghajlat kialakulásának fő tényezője bármilyen területen a napenergia-, ott, ahol a napsugarak beesési szöge az év folyamán nagy, az éghajlat meleg, ott viszont, ahol ez a

-

lat-alakító tényező a légtömegek légköri körforgása. A nagy légtömegek mozgása elosztja a meleget és a hideget a Földön a szélességek között és meghatározza a csapadékhullás jellegét és idejét egy adott vidéken.

Az éghajlat kialakulásának különösen fontos tényezője a földfelszín anyagának jellege: szárazulat vagy vízfelszín, száraz vagy nedves talaj, erdő vagy szántóföld, homokkal vagy hóval fedett felszín. Mindegyik különbözőképpen nyeli el a napsugarakat, párologtat és adja le a hőt, ezért nem egyformán hatnak a földközeli levegőréteg felmelegedésére és mozgására, a felhők és a csapadék képződésére.

Rendkívül fontos jelentősége van az éghajlat kialakulásában a terület földrajzi fekvésének: a földrész belső területein vagy a partvidéken. Ettől az éghajlat szárazabb vagy csapadékosabb lesz, kisebb vagy nagyobb a levegő hőmérsékletének amplitúdója. Fontos az éghajlat alakulásában az is, hogyan helyezkedik el a terület a hegygerincekhez viszonyítva és milyen az abszolút magassága. A tengerszint fölötti magasságtól függ az is, hogyan változik a légnyomás, a levegő hőmérséklete és a csapadék mennyisége. Ezeket a változásokat bonyolultabbá teszik a domborzat sajátosságai: a lejtők meredeksége, a hegygerincek és a völgyek váltakozása stb. Hatással vannak az éghajlatra a meleg és a hideg óceáni áramlatok is, a meleg áramlatok az alsóbb szélességekről meleget szállítanak a

-

lítanak az alacsonyabbakra. így az áramlatok jelentős hatással vannak az éghajlatra főleg a partvidéki területeken.

Az éghajlattípusok. Éghajlattípusból a Földön nagyon sok van. Az éghajlattípus egy adott terület éghajlati mutatóinak összessége. Az éghajlat mutatói közé tartozik a levegő évi átlagos hőmérséklete, a hőmérséklet ingadozásának éves amplitúdója, a csapadék mennyisége és ideje, az uralkodó szelek. Az éghajlat változik a földrajzi szélességgel és

-

két alakít ki.

Tizenhárom éghajlati övét különböztetnek meg, amelyek csaknem szimmetrikusan váltakoznak az egyenlítőig. Viszont a fő éghajlati övékből csak hét van: egyenlítői, két trópusi, két mérsékelt és két poláris (arktikus és antarktikus). További hat közülük átmeneti éghajlati öv, amelyek a légtömegek évszakonkénti mozgása következtében alakultak ki (nevükhöz hozzáadódik a szub előtag). Ezek a szubpoláris (szubarktikus és szubantar-ktikus), szubtrópusi és szubekvatoriális éghajlati övék mindkét féltekén. Aföésaz átmeneti éghajlati övék neve alapján nevezték el a Föld éghajlattípusait is.

A poláris éghajlati öveket a zord éghajlati viszonyok különböztetik meg a többitől. Itt hosszantartó, kemény tél van a sarki éjszaka viszonyai között, valamint rövid és hűvös nyár (13.1. a ábra).

A mérsékelt övék a nevükkel mintha mutatnának az itt honos éghajlati körülményekre. Azonban ez nem egészen így van: a hőmérséklet és a csapadék jelentős szezonális változása jellemző. A tengeri partvidékhez közeli vidékeken az éghajlat mérsékelten kontinentális (13.1. b ábra), a tengerektől és az óceántól távoli vidékeken mérsékelten kontinentális és szélsőségesen kontinentális.

A trópusi övékben trópusi légtömeg uralkodik. A földrészeken a levegő száraz és forró, ezért a hőmérséklet az év folyamán nagyon magas. A napos, felhőtlen napok száma meghaladja a 200-at, ezért nagyon kevés a csapadék. Emellett az évszakok szerint nem szabályosak, sőt évről évre sem (13.1. c ábra). Az óceánok fölött a trópusi éghajlat szintén eltér magas hőmérsékletével. Viszont a csapadék mennyisége magas és az év folyamán egyenlőbben oszlik meg.

-

gő magas pozitív hőmérsékletével az egész év folyamán, a hőmérséklet jelentéktelen ingadozásával, bőséges csapadékkal különbözik a többitől, amely egyenlően oszlik meg (13.1. d ábra) az év folyamán (13.1. e ábra).

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

az időjárás a troposzféra állapota egy adott vidéken és egy adott időben; az anticiklonok haladása idején az időjárás napos, csapadék nélküli, nyáron forró, télen nagyon hideg;

a ciklonok haladása idején nyáron a hőmérséklet csökken, télen emelkedik, olvadás kezdődik;

a légköri frontok néhány száz kilométer hosszan kiterjedő átmeneti zónák a különböző tulajdonságú légtömegek között; az éghajlat az időjárás sokéves járása;

a fő éghajlatot alakító tényezők: a napenergia, a légtömegek körforgása, a földfelszín anyagának sajátosságai;

a Föld fő éghajlattípusai: egyenlítői, trópusi, mérsékelt, poláris.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

Bizonyított tény az európaiak alacsony alkalmazkodóképessége a forró éghajlathoz. Például, számos európai hajlamos különböző típusú termikus rendellenességre: napszúrás, a szervezet dehidratációja, bőrleégés stb. Ezenkívül az emberek alacsony pigment-tartalmú bőrén rákos elváltozások fejlődhetnek, különösen hosszantartó napsugárzás esetén..

Az eurázsiai földrész milyen országaiba nem ajánlanál utazni az ukrán utazóknak, tekintettel az említett éghajlati kellemetlenségek valószínűségére? Szerinted milyen éghajlattípusok lehetnek az okozói az utazók egészségkárosodásának, amelyek ott elterjedtek? Milyen tanácsot adnál az embereknek, hogy ha már nem tudnak változtatni a célországon, viszont meg tudnák változtatni az utazás idejét?

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan

 



Попередня сторінка:  12. A légkör és tulajdonságai
Наступна сторінка:   14. A légkör erőforrásai. az éghajlat változásai



^