uabooks.top

EMLÉKEZZ VISSZA!

Hogyan kapcsolódnak a szárazulat vizei a Világóceánhoz? Melyek a Föld belső és külső folyamatai?

A vizek megoszlása a szárazulat területén. A szárazulat vizeihez sorolják a folyókat, a tavakat, a mocsarakat, a mesterséges víztározókat, a gleccsereket, az örök fagyot. A szárazulat vizei egyenlőtlenül oszlanak meg a földrészeken, valamint Ukrajna területén. Végül is, képződésük az éghajlattól, a domborzat sajátosságaitól és a kőzetek összetételétől

függ-

A terület geológiai felépítésének és domborzatának hatása a folyókra. A folyó természetes vízfolyás, amely az általa kidolgozott mélyedésben folyik. A képződő folyóhálózat szoros kapcsolatban van a geológiai felépítéssel és a domborzattal. Például, a Dnyeper folyásiránya és medencéjének körvonalait elsősorban az ország területén elhelyezkedő tektonikai szerkezet, a Kelet-európai-ősmasszívum alakzata hozta létre. Ennek a tektonikai szerkezetnek köszönhető, hogy Ukrajna területe általános dőlésszögű északról déli irányba, ahová a Dnyeper szállítja vizét (16.1. ábra). Viszont Kijevtől délebbre a folyó fokozatosan délkeleti irányba fordul, mert útjában vannak az Ukránpajzs szilárd kőzetei. Azonban, kijutva a Feketetengeri-alfold térségébe, a Dnyeper abba az irányba fordul, ahol könnyebb utat csinálni magának tovább - délnyugat felé.

A vidék domborzatától függően, melynek határain belül folynak a folyók, síksági és

hegyvidéki folyókat különböztetnek meg, amelyek sokban különböznek egymástól. A síkvidéki folyók többnyire nyugodtan, széles és mély völgyekben folynak. A hegyvidéki folyók mély, szűk völgyeket

-

lalja el. Általában a meder nem mély, ezért a folyó folyása itt gyors és hallani már

-

hatók a leggyakrabban zuhogok - kemény kőzetek felszínre bukkanásai, valamint vízesések - víz aláhullása a kiszögellések-ről.

A terület éghajlatának hatása a folyóra. Az éghajlattól függően változik a víz mennyisége és szintje a folyókban, ami jelentősen ingadozhat az év folyamán. Ez azzal van összefüggésben, hogy a folyók táplálási forrása lehet esővíz, hó és gleccser olvadékvize, valamint felszín alatti vizek. A folyók táplálásának sajátosságai meghatározzák

vízjárásukat - a víz szintjének és mennyiségének időbeni változása nemcsak a felszínalatti vizeknek köszönhető.

A világ folyói többségének vegyes táplálása van, vagyis különböző forrásokból történik, habár inkább az esővíztáplálás dominál. Például, az egyenlítői szélességek folyói több mint 80 %-ban esőknek köszönhetően töltődnek fel, amelyek egyenletesen hullnak az év folyamán. Ezért a helyi folyók általában egész évben bővizűek. Sok síkvidéki folyót hó-olvadék táplál, valamint esővíz és felszínalatti vizek. Az ilyen folyókhoz tartozik a Dnyeper és a Volga, ahol tavasszal áradás történik. Olvadó gleccservíz azokat a folyókat táplálja, amelyek forrása magasan a hegyekben található. A hegyvidéki gleccserek intenzív olvadása nyáron a folyókban a vízmennyiség növekedését idézi elő. A Föld száraz vidékein a folyók csak a felszínalatti vizekkel tudják fenntartani létezésüket.

-

-

dás vagy a hegyekben a hó és a jég gyors olvadásának következtében. Akkor a folyó tízszer mélyebbé válhat és százszor több vizet tud szállítani. Aszályos időszakban a világ egyes folyói elsekélyesednek vagy teljesen kiszáradnak. A hideg évszakban sok folyó befagy.

A tavak kialakulására ható folyamatok. A tavak a szárazulat vízzel telt mélyedései, nem kapcsolatosak közvetlenül a tengerrel. Nagyon különböznek egymástól területük és mélységük, a mélyedés eredete, a vizek tulajdonságai szerint. Ennek oka a Föld úgy belső, mint külső folyamatai.

Területük szerint a tavak nagyon változatosak, a legnagyobbakat közülük még tengernek is nevezik (például, a Kaszpi-tenger). A tavak mérete gyakran medencéjük eredetével kapcsolatos. A legnagyobb területű tavak ősi tengermedencék maradványai. Emiatt ma-

ződése a földkéreg törésvonalaival kapcsolatos. így alakultak ki a tektonikus eredetű tavak - a Bajkál-tó, a Balhas-tó, a Szeván-tó. Vannak tavak, amelyek medencéje vulkáni eredetű, kialudt tűzhányó kráterében helyezkednek el. Az ilyen tavak területe kicsi, de

-

re nem mélyek. A gleccsertavak jelentős mértékben Eurázsia és Eszak-Amerika északi részén elterjedtek. A tengerek partvidékén nemritkán limántavak képződnek, amelyek a tengertől turzással vagy lídóval választódnak el. Ezekből sok van Ukrajna déli részén, a legnagyobb a Szaszik-tó (Kunduk). A folyók kőzetek általi elzáródása következtében, amelyek a hegyoldalakról omlottak le, elgátolt tavak keletkeznek. Sótartalmuk szerint a tavakat édesvizű- (sótartalmuk nem haladja meg az 1 %-ot), sós- (a sótartalom eléri a 47 %-ot) és ásványi tavakra (a sótartalom meghaladhatja a 47 %-ot) lehet osztani.

A geológiai folyamatok hatása a felszínalatti vizek képződésére. A felszínalatti vizek - vizek a földkéreg rétegeiben, amelyek a légköri csapadék vízáteresztő rétegein keresztül történő beszivárgása eredményeként halmozódtak fel. A felszínalatti vizek kialakulásához, az elegendő mennyiségű csapadékon kívül, szükség van a vízáteresztő kőzetek rétegeinek elhelyezkedésére a vízrekesztő rétegek fölött.

A felszínalatti vizek a földkéregben különböző mélységekben helyezkednek el (16.2. ábra). Az elhelyezkedési viszonyok alapján megkülönböztetnek talajnedvességet, talaj- és rétegvizeket. Talajnedvességnek nevezik a földfelszínhez legközelebb lévő felszínalatti vizet, amely nem folyamatos elterjedésű. Időszakosan felhalmozódnak, majd elpárologva

eltűnnek. A talajvizek állandóan meglévő felszínalatti vizek, amelyek a földfelszíntől számított első vízrekesztő kőzetréteg felszínén halmozódnak fel. A vizeket, amelyek két vízrekesztő réteg között helyezkednek el, rétegvizeknek nevezik.

A geológiai folyamatok következtében a kőzetrétegek különbözőképpen rakódnak le. A felszínalatti vizek szintje gyakran követi a felszín domborzatát - a dombok alatt magasabb, a mélyedések alatt alacsonyabb. A vízrekesztő rétegek dőlésének megfelelően a víz a magasabb helyről az alacsonyabban fekvő helyek felé folyik. Ezeken a helyeken gyakran a felszínre bukkan a felszínalatti vízforrás vagy zajos gejzírek alkjában. A kőzetek bizonyos rétegződésének feltételei között a rétegvizek nagy nyomás alatt lehetnek. Ezért, ha ezeken a rétegeken keresztül furatot alakítanak ki, a víz szökőkútszerűen tör a felszínre. Az ilyen vizeket artézi vizeknek nevezik.

A mocsarak létrejötte. A mocsarak a szárazulat túlnedvesedett területei több mint 30 cm vastag tőzegrétegekkel. A mocsarak (lápok) többnyire az északi félteke erdős övezetében összpontosulnak, Dél-Amerika és Afrika egyenlítői vidékem, Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi területein. Sok a mocsaras terület Ukrajnában is.

Kialakulásuk alapján síklápokat és fellápokat különböztetnek meg (dagadólápokat). A síklápok a felszínalatti vizek túlzott mennyiségének viszonyai között képződnek, többek között a folyók völgyeiben, források helyein, valamint a tavak vagy víztározók növényzete által fokozatosan belepett területeken. Ezeken a lápokon fekete éger, nyír, sás, nád, mocsári zsurló stb. nő. A síklápok felszíne homorú vagy lapos. Hatalmas síklápok találhatók többek között a Poliszján és a Dnyeper árterén.t

A fellápok (dagadólápok) általában az átlagon felüli légköri csapadék viszonyai között képződnek és szegényesebb a növényzetük. Itt fehér moha, törpe nyír és -fenyő, vörös áfonya, harmatfű nő. A tőzeg hamar felhalmozódik a felláp középső részén. Ezért domború a formája.

A gleccserek keletkezése. A gleccserek a jég sokéves mozgó természetes felhalmozódása. Jelenleg Ausztrálián kívül, mindegyik földrészen megtalálhatók. Gleccserek képződhetnek a hegységekben és a sarkvidéki szélességek síkságain. Ezért takarójeget és hegységi gleccsereket különböztetnek meg (16.3. ábra).

A hegyvidéki területeken a gleccserek egy bizonyos magassági szint fölött képződnek, ahol a hó egész év folyamán megmarad. Azt a szintet, amely fölött több hó esik, mint amennyi elolvad, hóhatárnak nevezik. A hegységi lejtőkről a gleccserek saját súlyuktól

fogva csúsznak a völgyekbe. A legnagyobb hegyvidéki gleccserek Alaszkán találhatók Eszak-Amerikában. A csúcstartó a Bering-gleccser több mint 200 km hosszal.

A trópusokhoz közeledve a hóhatár magassága emelkedik. Az arktikus és antarktikus szélességeken, a hideg éghajlatnak köszönhetően, csaknem a tengerszintig ereszkedik. Ezeken a szélességeken képződik a takarójég is, amely külsőleg jégpajzsra emlékeztet. A legnagyobb takarójéghez tartozik az Antarktisz jégtakarója.

A szárazulat vizeinek jelentősége az ember élettevékenységében. Az emberek régóta az édesvizek mellett telepedtek le, ivóvízforrásként használták fel azt, valamint a gazdálkodáshoz, amelyet gyakran elősegítettek a folyóvölgyek termékeny talajai is. Ezenkívül a szárazulatok vizeit közlekedési utaknak is felhasználták. Ezért a legismertebb ősi civilizációk a folyók völgyében jöttek létre. Közismert Hérodotosz kijelentése: „Egyiptom a Nílus ajándéka”. Mezopotámiában az emberek abban az időben csak a Tigris és az Eufrátesz folyónak köszönhetően telepedhettek le és alakíthatták át a barátságtalan területet virágzó oázissá. Az indusi civilizáció szintén elválaszthatatlanul kötődött a folyókhoz. Az ősi kínai civilizáció két nagy folyó - a Sárga és a Jangce - medencéjében jött létre. Közép-Amerika ősi civilizációi szintén a folyók ajándékai voltak.

A szárazulatok folyói ma is nagy szerepet játszanak az emberek élettevékenységében, elősegítve az emberek letelepedését. Nem véletlen, hogy sok főváros, többek között Kijev is, folyókon helyezkedik el. A szárazulat vizei szintén az édesvíz forrásai a különböző termelések részére. A víz legnagyobb fogyasztója az ipar, elsősorban az energetika, a vaskohászat, a vegyipar, a gépgyártás, a mezőgazdaság és mások.

A szárazulat vizeinek gyógyhatása is van, amit az emberek már régóta megtanultak kihasználni. Például, áthaladva a kőzeteken, a felszínalatti vizek különböző sókkal és gázokkal telítődnek. Ennek köszönhetően azok gyógy-terápiás tulajdonságokat szerezhetnek és gyógyító hatással lehetnek az emberi szervezetre (az ilyen vizeket ásványvizeknek nevezik). Amikor ezek a felszínre jutnak, ásványvízforrások keletkeznek (16.4. ábra). A felszínalatti vizek között sajátságos helyet foglalnak el a termálvizek (a. görög termál szó jelentése meleg, hő). Leggyakrabban vulkanikus vidékeken keletkeznek a termálvizek, az ilyen vizeket már ősidőktől sikeresen alkalmazzák a világ különböző országainak gazdaságában.

A világ ellátottsága vízzel. A vízi erőforrások egy adott terület felszíni és felszínalatti vizei, amelyeket felhasználnak vagy lehetséges a felhasználásuk az ember szükségleteire, és amelyek egyenlőtlenül oszlanak meg a Földön. Az egyik legfontosabb mutatója bármilyen terület vízellátottságának a folyók átlagos lefolyásának mennyisége egy főre számítva. Például, az ENSZ meghatározása szerint egy állam, amelynek vízi erőforrásai nem haladják meg az évi 1,5 ezer m³ egy főre, vízhiányosnak számít. Ukrajnában egy lakosra kevesebb mint 2 ezer m³ víz jut, ami egyike a legalacsonyabb mutatóknak Európában. Például: Norvégiában csaknem 97, Svédországban több mint 24, Franciaországban több mint 4,5, Nagy-Britanniában közel 3 ezer m³ jut egy lakosra.

Az emberiség vízzel való ellátottságának problémája azzal is bonyolódik, hogy a vízi erőforrások nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg a Földön. Jól ellátott vízi erőforrásokkal Latin-Amerika, Eszak-Amerika, Európa kevésbé. Ázsiában és Afrikában a magas átlagos vízellátottság mellett sok olyan területnek száraz az éghajlata, ahol a vízi erőforrások nem biztosítják édesvízből a lakosság minimális szükségleteit sem. Viszont Ausztráliának, amely a legszárazabb földrész, a folyók jelentős lefolyása és az alacsony népességszám miatt a keleti partvidéken az egy főre jutó vízellátottság mutatói magasak. Ezenkívül, a folyók lefolyásának sajátossága a világ sok régiójában az időbeni egyenlőtlenségük az év folyamán évről évre. Például, Ukrajnában az éves lefolyás nagyobb része a tavaszi árvizek idejére esik - 60-70 %-tól északon, északkeleten 80-90 %-ig Ukrajna déli részén.

Nem kevésbé fontos probléma a vízellátottságon kívül a víz szennyeződése. Hiszen a víz minőségi jellemzői, szennyeződésének szintje hatással van a lakosság egészségi állapotára. Az ember betegségeinek jelentős többsége kapcsolatban van az ivóvíz nem kielégítő minőségével és a vízszolgáltatás egészségügyi és higiéniai normáinak megsértésével. A vízi erőforrások szennyeződésének legfőbb forrásai: az ipari és a kommunális vállalatok szennyvizei, az érclelőhelyek, a bányák és a kőolaj-kitermelések szennyvizei; a vízi közlekedés káros anyagainak és kőolajszármazékainak kibocsátása; a mezőgazdaság, amely különböző vegyi anyagokat használ a növénykultúrák táplálására. Ma különböző - mechanikus, vegyi, fizikai-kémiai, biokémiai, termikus és kombinált - módszert alkalmaznak a gazdasági-háztartási és ipari szennyvizek tisztítására.

Az emberiség továbbra is próbálkozik megoldani a vízhiány problémáját. Például, a Perzsa-öböl országaiban a tengervíz sótalanítását valósítják meg, igaz, ez a művelet csak a gazdag országok számára elérhető. Még a jéghegyek szállításának terveit is fejlesztik az Antarktisz és Grönland partvidékéről. Aktívan alkalmazzák az úgynevezett körforgásos vízellátást, amikor egy adott vízmennyiség többszörösen körforgásban van a termelésben, a szennyvizek kibocsátása pedig minimális vagy egyáltalán nem fordul elő. Azonban ennek a problémának fő irányelve a maximális víztakarékosság.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

-

latti vizek, gleccserek, örök fagy, amelyek egyenlőtlenül helyezkednek el a Föld

-

ben;

-

borzatával, a víz szintje és mennyisége a folyókban az éghajlattól függ; a tó medencéi a Föld külső és belső folyamatainak hatására képződnek; a felszínalatti vizek az elégséges légköri csapadék és a vízáteresztő kőzetek rétegeinek vízrekesztők fölötti elhelyezkedésének viszonyai között alakulnak ki;

-

att képződnek;

a gleccserek a síkságokon takarójég, a hegységekben hegyvidéki gleccserek alakjában vannak jelen;

--

nyeződése.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

Az édesvizek készleteinek nagy része nehezen hozzáférhető. Mivel a vízszükségletek fokozatosan növekednek, a világ erőforrásai kimerülnek. Az ENSZ 2003. évi (az édesvíz nemzetközi éve) jelentésében előrejelzi, hogy 20 év alatt az egy főre jutó vízfogyasztási norma több mint háromszorosan csökken, és ha nem léptetnek életbe sürgős intézkedéseket, 2050-re a Föld lakossága a víz hiányának problémája előtt áll majd.

 

két tudnál ajánlani a víz észlelt problémáinak megoldására? Magyarázd meg, mi jelent számotokra nagyobb jelentőséget: a víz mennyisége vagy minősége.

KUTATÁSI FELADAT (választás szerint)

1. Az árvizek, villámáradások, kőfolyások és hó-lavinák elleni tevékenységek rendszere Ukrajna egyes vidékein.

2. A karsztos domborzat mint a geoszférák kölcsönhatásának példája.

3. A víz átláthatósága a folyóban (tóban, víztározóban): mitől függ és miért változik?

 

RENDSZEREI A FÖLDÖN

EZT TUDNI KELL, HOGY KÉPESEK LEGYÜNK:

meghatározni a tényezőket, amelyek kialakítják egy adott vidék talajait, növény- és állatvilágát;

értékelni a bioszféra erőforrás-tulajdonságait;

megalapozni a biodiverzitás csökkenésének veszélyeit, a talajok kimerülését és szennyeződését;

megmagyarázni a talajok hatását a növénytermesztés szakosodására.

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan