uabooks.top

EMLÉKEZZ VISSZA!

Mi a földrajzi burok? Milyen az összetétele?

A földrajztudósok állítják, hogy a földrajzi burok része egy sajátságos képződménynek - a földrajzi térnek. Klasszikus nézetben a Föld és a Világűr kölcsönhatásának következtében létezik a földrajzi tér és hatalmas méretű burokra terjed ki. A földrajzi burkon kívül a földrajzi térhez tartozik a Közeli Világűr a mag-netoszféra felső határáig, valamint a földrajzi burok alsó határától a Mohorovicic felületig (átmeneti öv a földkéreg és a köpeny felső része között) elhelyezkedő réteg is (19.1. ábra).

A folyamatok, amelyek a Föld belső rétegeiben mennek végbe, aktív hatással vannak a földrajzi tér természetes állapotára és működésére. Például, a gravitációs energia hatására - ami a földrajzi térben működik - alakult ki a Föld mai domborzata, mennek végbe a mállás folyamatai, folynak a folyók stb.

Nagy jelentősége van bolygónk számára a magnetoszférának, mert védi a szerves világot a káros ultraibolya- és a korpuszkuláris napsugárzástól. Ugyanakkor a geomágneses tér háborgásai hatással vannak az éghajlatra és a folyók folyására. A magnetoszféra az emberi élettevékenység meghatározott arénájává vált, mert ott helyezkednek el a Föld műholdjainak és űrhajóinak a pályái, a hírközlési vonalak.

A folyamatok, amelyek a földrajzi térben mennek végbe, szükséges előfeltételeivé váltak az élet születésének és fejlődésének a bolygónkon; bennük fejlődik a mai társadalom, gazdasági, politikai, információs és szociokulturális terek képződnek - a világrendszer.

Mi a világrendszer. A világrendszer — a független államok, a Föld más területei és vízfelszínei, valamint a különböző nem állami képződmények: nemzetközi szervezetek, transznacionális vállalatok, világvárosok stb., amelyek aktív résztvevői a mai társadalom gazdasági, politikai és kulturális életének.

A tudósok azt állítják, hogy a világrendszer a globalizáció tagadhatatlan következménye, ugyanakkor a globális egységesség eredménye és folyamata a földrajzi térben. Tehát, a világrendszer-megközelítés a modern világ megismerésének alapja.

FÖLDRAJZI KALEIDOSZKÓP

A világrendszer fogalmát I. Wallerstein amerikai tudós vezette be. Elmélete

világrendszer

elismerési szabályokkal rendelkezik és a létezés önellátottsága jellemzi. A

Világrendszerek elemzése

25-50 évben a világ új világrend felé fog fejlődni. Ezenkívül úgy határozza meg a világrendszert, mint egységes munkamegosztásé képződményt a kulturális rendszerek sokaságával. A mai világrendszer az emberiség ipari társadalomba való áttérése idején alakult ki.

A világrendszer fő tulajdonságaihoz tartozik az egységesség, a bonyolult működési-összetevői szerkezet, a dinamikusság, a földrajzi differenciáció (különböző sűrűség, az integrációs képződmények áthatolhatósága, a különbségek az országok és régiók gazdasági fejlődésének szintjeiben stb.).

A világrendszer több alrendszerből épül fel, amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással. Közöttük található a demográfiai-ökológiai, a közgazdasági-gazdasági, az információs-technológiai, a szociális-kulturális és a politikai alrendszer (19.2. ábra).

A világrendszer állandóan fejlődik alrendszerei fejlődése által. Ezt különböző tényezők segítik elő: gazdasági, információs, politikai-jogi, tudományos-technológiai, szociológiai, ökológiai tényezők (19.1. táblázat).

19.1. táblázat. A világrendszer fejlődésének tényezői

A világrendszer kutatásának aktualitása. Elemezve a világrendszer mai állapotát, a tudósok elismerik benne az ember és a természet közötti kölcsönhatás erősödését. Ennek következménye a társadalmi aktivitás természethez viszonyított hatékonyságának és méreteinek növekedése. Ilyen viszonyok között sürgős követelménnyé vált a társadalom és a természet kiegyensúlyozott (fenntartható) fejlődése. A geográfusok úgy tartják, hogy a fenntartható fejlődésről szóló koncepció megvalósításának legfőbb irányai a világrendszeren belül:

• a világ, egyes régiók és országok természeti erőforrás-potenciáljának értékelése, valamint felhasználásuk, védelmük és megújításuk lehetséges szintjeinek megalapozása;

• a világ ökológiai biztonságának értékelése;

• a gazdasági komplexumok irányelveinek és prioritásainak megalapozása;

• a technogén terhelés szintjeinek értékelése és áttérés új technológiákra;

• a demográfiai folyamatok és helyzetek elemzése;

• a letelepedési rendszerek értékelése az antropogén-technogén terhelés szintjei alapján, amelyek azokra jellemzők;

• geoinformációs rendszerek létrehozása a fenntartható fejlődés biztosítására stb.

A hazai tudósok szerint a világrendszer a földrajzi kutatások objektumává válhat a társadalom és a természet globális szintű kölcsönhatásáról. Ezért is vált mára eléggé aktuálissá a megalapozott és átfogó kutatása.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

a földrajzi tér a Föld globális burka, amelyhez hozzá tartozik a földrajzi burok, a Közeli Világűr és a földkéreg egészen a Mohorovicic felületig; a földrajzi tér fokozatosan alakul át különböző természeti és társadalmi folyamatok eredményeként;

a világrendszer a globális emberi társadalom kialakulásának folyamata és következménye a földrajzi tér határain belül;

a világrendszer működési-összetevői szerkezete bonyolult és néhány fontos alrendszer tartozik hozzá;

az ember és a természet kölcsönhatása egyik legaktuálisabb problémája a világrendszer mai fejlődésének.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

1. Nézd át az aktuális híreket és próbáld meghatározni, milyen információ kapcsolatos a világrendszer mai fejlődésével. Milyen körülmények között működik hatékonyan a világrendszer?

M

következményei-e a világrendszer kialakulásának és fejlődésének?

3. Keress Ukrajna ТА Földrajzi Intézetének hivatalos honlapján információt, amely kötődik a mai világrendszer fejlődéséhez. Milyen projektek lettek előkészítve és végrehajtva ebben a kérdésben az intézet által? Milyenek az eredményei?

2.

DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK A VILÁGRENDSZERBEN

EZT TUDNI KELL, HOGY KÉPESEK LEGYÜNK:

megállapítani a demográfiai jelenségek okait, a demográfiai folyamatok térbeli különbségeit; a népesség vallási, etnikai, szociális szerkezetének hatását a reprodukciós és a migrációs folyamatokra;

felismerni a népesség reprodukciójának típusát a különböző országok korfája alapján; elemezni a szöveges, kartográfiai és statisztikai anyagot a népesség reprodukciós folyamatainak összehasonlítása céljából;

véleményt fejteni ki a demográfiai politika gazdasági, közigazgatási-jogi és nevelési intézkedéseinek hatékonyságáról;

alkalmazni a népesség reprodukciója, a népesség természetes mozgása, a népesség mechanikus mozgása, a demográfiai átmenet, a demográfiai elöregedés, a migráció, a demográfiai politika fogalmakat;

alkalmazni a gyakorlati tevékenységben a tapasztalatokat a népesség-térképekkel, a demográfiai mutatók kiszámolását.

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan