Інформація про новину
  • Переглядів: 196
  • Дата: 9-06-2020, 21:50
9-06-2020, 21:50

23. A nemzetközi árupiac

Категорія: Tankönyvek magyar » Földrajz





Попередня сторінка:  22. A globális gazdaság
Наступна сторінка:   24. A globális értékláncok

EMLÉKEZZ VISSZA!

Milyen ismertetőjelei vannak a piacgazdaságnak? Mi a nemzetközi földrajzi munkamegosztás?

A globális (hozzáadott) értékláncok kialakulása. A hozzáadott érték olyan érték, amelyet egy konkrét termék gyártási folyamatában hoznak létre egy adott vállalatnál. Hozzá tartozik a valódi hozzájárulás a termékek értékének létrehozásában: a jövedelem, a munkabér és az amortizáció (értékcsökkenés). Minden más erőforrást, amelyet felhasználnak a termelés folyamatában és amelyek létrehozásában a vállalat nem vett részt (nyersanyag, további anyagok), a késztermék hozzáadott értékéhez nem sorolják.

A modern termelés a globális hozzáadott értékláncok köré összpontosul. Mára ezek a világgazdaság fontos elemeivé és a globalizáció élénk megnyilvánulásaivá váltak. Ez azzal kapcsolatos, hogy a lakosság foglalkoztatottsági és az ország gazdasági fejlődésének mutatóival összhangban nem a végtermék előállítása játszik fontos szerepet, hanem a vállalatok tevékenységének eredménye, amely részt vesz az előállításban.

FÖLDRAJZI KALEIDOSZKÓP

A hozzáadott értékláncok elméletét még a XX. század 1960-1970-es éveiben javasolták. Az elmélet megpróbált feleletet adni a kérdésre: egyes országoknak miért sikerült biztosítani a növekedés és a fejlődés magas ütemeit az innováció segítségével és a globális munkamegosztásban való részvétellel, míg másoknak nem. Ehhez elemezték az országok és a régiók bevonásának szintjét és jellegét

-

-

jában az értékláncok elmélete lehetőséget ad megmagyarázni a szakosodás kiválasztásának mechanizmusát az ország vagy régió által.

Az értékláncok a termelési szakaszok meghatározott folyamatosságával rendelkeznek: a tervezéstől a késztermék értékesítéséig (23.1. ábra). A termelés összetevői az egyre nagyobb számú országok között szétszóródnak, maguk a láncok pedig egységes ágazatokba kötik össze a földrajzilag elkülönült szakaszokat. Ezért egyes országok nagyobb mértékben szakosodnak az üzlet céljaira és működésére, mint a kész áruféleségek gyártására. Ezek az országok versenyeznek is egymással az előnyösebb helyért és a jelentősebb szerepért ezekben a láncokban.

A hozzáadott értékláncban részt vesz a világ országainak nagyobb része függetlenül a gazdasági fejlődésének szintjétől, a népesség jövedelmének mutatóitól, a technológiák fejlődésének szintjétől stb. Viszont ezeknek az országoknak felvételi szintje ebbe a láncba, a termelési szakaszok mennyisége benne, és ezáltal a maximális gazdasági előny megszerzése különböző (23.2. ábra).

Nem az országok a kulcsfontosságú összetevők ezekben a láncokban, hanem a cégek vagy a vállalatok, különösen a transznacionálisak, amelyek földrajzilag nem kötődnek valamely országhoz. Fontos szerepet játszanak a globális láncok kialakulásában az áruféleségek és a szolgáltatások fogyasztóinak preferenciái, amelyek szintén globálissá válnak. A legjobb példa a globális hozzáadott értékláncra az iPhone okos-telefon gyártása, amelyben a világ sok országa vesz részt (23.3. ábra).

Az országok és a vállalatok az értéklánc különböző (kezdeti, közbenső vagy végső) szakaszain helyezkedhetnek el szakosodásuktól függően. Egyesek kitermelik a természeti erőforrásokat, nyersanyagot vagy szellemi vagyont (tudományos-kutatási és kutatási-tervezői munkák, TKKT) állítanak elő, míg mások megvalósítják az alkatrészek, az összetevők és a részegységek gyártását, a harmadikok a termék marketingjének és brandingjének összeállítására és disztribúciójára (elosztására) szakosodnak, valamint a kliensekkel való munkára. A legnagyobb hozzáadott értéket általában a kulcsfontosságú összetevők gyártásakor vagy a szolgáltatási szférában hozzák létre (TKKT, formatervezés, marketing, branding, a termék értékesítése, a kliensek kiszolgálása).

A nemzetközi árupiac. A nemzetközi munkamegosztás fejlődésének eredménye a nemzetközi piac kialakulása lett - az országok nemzeti piacainak összessége, amelyek nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal kötődnek egymáshoz. A nemzetközi piac a belső és a nemzeti árupiacok fejlődésének eredménye, amelyek kiléptek az államhatárokon kívül az országok széleskörű bevonásával a nemzetközi gazdasági kapcsolatokba és kölcsönös függőségük erősödésével.

A nemzetközi piac összetevője az árupiac, amelyhez a fogyasztási cikkek, a termelési eszközök és a szolgáltatások piaca tartozik. Ezen a piacon képződnek és osztódnak szét az élelmiszerek és a nem élelmiszer áruféleségek, a lakóépületek és a termelési rendeltetésű épületek, valamint a szolgáltatások (közlekedési, tervezési, pénzügyi, turisztikai, reklámtevékenységi stb.).

A világ árupiaca fontos funkciókat lát el a világgazdaság hatékony tevékenységében. Például, informálja a termelőket és a fogyasztókat a termékek meglétéről és áráról, valamint lehetővé teszi objektíven értékelni azokat az áruk minőségére vonatkozó nemzetközi szabványok és kritériumok szempontjából. A világpiac által gazdaságosabban kihasználhatók a termelési viszonyok a világ gazdasági terében.

A mezőgazdasági termékek piaca sajátságos helyet foglal el a világ árupiacán. Ez azért van, mert nincsen olyan ország, amely ne venne részt a mezőgazdasági termékek nemzetközi forgalmának folyamatában mint exportőr, importőr vagy az élelmiszersegélyek kedvezményezettje. A mezőgazdasági termelés a legrégebbi gazdasági tevékenység. Ezért gyakorlatilag a világ összes országában található agráripari szektor, amely bizonyos terméket állít elő. Az élelmiszeráru (mezőgazdasági nyersanyag) a nemzetközi kereskedelem fejlődéstörténelmének legrégebbi árufélesége.

Általános világtrend a kereslet növekedése az élelmiszerekre, ami a népességszám emelkedésének, a gazdasági növekedésnek és az urbanizációnak a következménye, különösen a fejlődő országokban. A tudósok úgy tartják, ha a mai trendek megmaradnak 2050-ig, az általános kereslet az élelmiszerekre 70 %-kal fog emelkedni.

Változik a mezőgazdasági termékek kereskedelmének modellje is. Az utóbbi évtizedekben a mezőgazdasági termékek kereskedelemében az áruforgalom volumenének jelentős növekedése ment végbe. A mezőgazdasági export általános volumene az utóbbi 60 évben 30-szorosan növekedett (több mint 110 milliárd USA dollár 2015-ben).

Változások történtek egy sor legfontosabb mezőgazdasági termék kereskedelmi folyamainak irányában is: a szegényebb, fejlődő országok átalakultak nagy importőrökké, a gazdaságilag emelkedő országok pedig (Latin-Amerika, Kelet-Európa és Ázsia stb.) a gabonafélék és az olajos növénykultúrák nagy exportőreivé.

A tudomány és a technológiák fokozatosan a mezőgazdaság termelékenység-emelésének fő forrásává válnak. A legnagyobb sikereket ebben az ágazatban a nagy transznacionális vállalatok érték el, többek között a Dow, a DuPont, a Novartis, a Monsanto.

Az országnak a mezőgazdasági nyersanyag termetűjeként jelentős előnye az alacsonyabb termelési költségek. Például, az őszi búza termesztésének átlagos költségei Ausztráliában 205 USA dollár/t, Nagy-Britanniában és Kanadában közel 180, Brazíliában 155, Oroszországban 120, Ukrajnában 80 (23.4. ábra).

A mezőgazdasági áruféleségek termelésének és feldolgozásának modern ágazatrészei többnyire a láncok körül épülnek fel, amelyeket élelmiszeripari vállalatok és kiskereskedelmi egységek koordinálnak.

A 23.5. ábrán megfigyelhető, hogy az agrárüzletben eléggé kiterjedt globális értéklánc képződött. A kezdeti szakaszokban az állattenyésztés és a mezőgazdasági kultúrnövények termesztése, majd a további feldolgozásuk és a kereskedelmi láncok, amikor a termékeket az üzletekbe, az éttermekbe és a szállodákba szállítják.

Az ásványi tüzelőanyag erőforrások globális piacainak működése. A világgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszát a természeti erőforrások fogyasztásának méretei határozzák meg, valamint a természet és a társadalom közötti kölcsönhatások folyamatának bonyolultabbá válása. A bányaipar a globális gazdaság egyik vezető ágazata. A brit Financial Times újság adatai szerint ez az ágazat az 5. helyet foglalta el a világon a banki szektor, a kőolaj- és a gázipar, a gyógyszeripar és a számítógép-technika gyártásában a legnagyobb vállalatok tőkésítésének szintje alapján.

A világ kőolajpiaca. Az egyik legismertebb és legbefolyásosabb szervezet a világ kőolajpiacán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), amelynek tagjai: Irán, Irak, Szaúd-Arábia, Venezuela, Kuvait, Indonézia, Líbia, Angola, Nigéria, Algéria, Katar és az EAE.

A legtöbb kőolajat az USA-ban, Szaúd-Arábiában és Oroszországban termelik ki. Ezután következik Kína, Kanada és Irán. A kőolajfogyasztást véve figyelembe, az USA van az élen, amely a világ kőolajfogyasztásának csaknem 1/5-ét uralja. A második helyet foglalja el Kína (1/10). Ha a világ kőolaj-kitermelésének élenjáróiról beszélünk,

akkor Szaúd-Arábia a világ kőolajának mindössze 3,2 %-át használja fel. A kőolajtermékek feldolgozásának élenjárója a világon az USA. Ebben az országban használják a legmodernebb kőolaj-feldolgozási technológiát. Az amerikai kőolaj-feldolgozó vállalatok egy tonna nyers kőolajból 450—500 liter benzint nyernek ki.

A világ földgázpiaca. A közelmúltig a földgáz olyan erőforrás maradt, amelynek kereskedelme korlátozott volt bonyolultsága miatt, ami a tárolásával és szállításával volt kapcsolatos. Viszont a kitermelt földgázt ki kell szállítani a fogyasztóhoz, így a legolcsóbbá és legmegbízhatóbbá a csővezetéki közlekedés vált, amely a gázvezetékek és a gáztároló létesítmények figyelembe vételét stratégiai beruházásoknak tekinti.

A sűrített gáz (LNG) termelési technológiájának és szállításának fejlődése elősegítette a piacok kiterjesztését, bevonva a gázzal folytatott világkereskedelembe a szigetországokat is (mint termelőket és fogyasztókat). A sűrített gáz általában drágább, mint a csővezetéki, ha ugyanazokra a piacokra szállítják. Azonban a gázmonopóliumoktól való függőség csökkentésére sok ország LNG-tárolókat épít. Például így tesz Törökország, amely a földgáz fő részét Oroszországtól, Irántól és Azerbajdzsántól szállítja, viszont aktívan kihasználja saját tárolóit sűrített gáz fogadására Algériából, Nigériából és Katarból. A sűrített gáz fogadására tározókat építenek Lengyelországban és más országokban.

A sűrített gáz világpiaca gyors ütemben növekedik: mára a világon közel 20 ország foglalkozik sűrített gáz előállításával, közöttük a legfőbbek Ausztrália, Malajzia, Katar, Oroszország és Indonézia. A közelmúltban lépett az exportőrök közé az USA. Közel kétszer több a sűrített gázt vásárló országok száma. Az élenjárók Kína, Japán, Dél-Ko-rea, Tajvan, India, Pakisztán és Nagy-Britannia.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

a jelenlegi termelés a globális hozzáadott értékláncok körül összpontosul, ami

-

sítéséig;

-

gében: a termelők és a fogyasztók tájékoztatása, objektív értékelés a termékek nemzetközi szabványainak és kritériumainak figyelembevételével stb.; a globális agrár üzletágban kiterjedt globális hozzáadott értékláncok képződtek;

a világgazdaság fejlődésének jelenlegi szakasza meghatározza a természeti

-

zötti kölcsönhatások folyamatának jelentősen bonyolultabbá válását.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

-

adott értékláncának képződése. Nevezd meg:

• hol gyártják az eszközt és a hozzáadott értéket, amelyet ebben az országban alakítottak ki, miért sokkal alacsonyabb, mint az alkatrészek gyártása más országokban;

-

hez, mint Kínában; ki

2. Ha iPhone -

lalat hivatalos honlapján ajánlanak, az árakkal az ukrán internet-üzletek honlapjain.

Miért különböznek egymástól? Mi befolyásolja az importáru árát?

3. Fi

élelmiszerek termelési értékére?

4. Az

Total GVC Participation

hozzáadott érték), valamint a nemzeti összetevők értékrésze (nemzeti hozzáadott érték) mutatóinak összege, amelyet az exporttermék gyártására használnak fel. Válassz példákat az ukrán vállalkozások részvételére ezekben a láncokban.

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan

 



Попередня сторінка:  22. A globális gazdaság
Наступна сторінка:   24. A globális értékláncok



^