Попередня сторінка: 24. A globális értékláncok
Наступна сторінка: 26. A politikai földrajz
EMLÉKEZZ VISSZA!
Mit ad a gazdaságnak a tercier szektor?
Mik az információs-kommunikációs technológiák?
A modern közlekedési-logisztikai rendszerek és az információs-kommunikációs hálók szerepe a globális gazdaságban. A jelenlegi világgazdaság fontos összetevői a közlekedési-logisztikai rendszerek Ezek a rendszerek - objektumok összessége, amelyek a szállítás, a tárolás, az áruelosztás funkcióit végzik, valamint az árufolyamok kíséretét. Ezek a rendszerek gyorsan változnak a globalizációs folyamatok hatására. A mai globalizált gazdaság tendenciája a termelés közeledése a fogyasztóhoz. Ma egyre inkább megfigyelhetjük az európai cégek termelésének áthelyeződését Ázsia országaiból Kelet-Európa országaiba, ami kapcsolatban van a munkaerők olcsóbbá válásával ezekben az európai országokban és a költségek csökkenésével az áruféleségek szállítására a végső fogyasztókhoz.
-
lem növekedése. így a vevők vásárlást valósítanak meg az internethálózat segítségével, nem használva a kiskereskedelmi hálózat szolgáltatásait. Ezért növekedik az áruszállítási szolgálatok szerepe a végső fogyasztókhoz. Ez új típusa a logisztikai hálózatoknak, a közlekedési cégek változtatják logisztikájukat a mai piac szükségleteihez igazodva. A világ gazdasági folyamatainak fejlődésével egyre bonyolultabbá válnak a közlekedési
szállítások is. Ugyanis a közlekedési komplexum is dinamikusabbá válik. Mindegyik folyamat eléggé gyorsan megtörténik a globális termelési és közlekedési láncokban, ami ösztönzi a közlekedési cégeket az IT (információs technológia) eszközeinek bevezetésére, amelyek biztosítani tudják a szállítások lebonyolításának megbízhatóságát, átláthatóságát és gyorsaságát.
A mai társadalomban megfigyelhető a közlekedésfejlődési kérdések figyelembevételének tendenciája is és hatása a környezetre. Jelentős figyelmet fordítanak az ökológiai szabványok betartására a közlekedésben, többek között az áruszállítás során.
FÖLDRAJZI KALEIDOSZKÓP
A közlekedési-logisztikai lánc minden résztvevője előnyben részesíti azokat a szolgáltatókat, amelyek nemcsak gyorsak és megbízhatók, de ökológiai szempontból biztonságos megoldásokat kínálnak. Az utóbbi időben megfigyelhető számos nagy társulás a közlekedési-logisztikai komplexumban, ami összességében a világ logisztikájának jellegén mutatkozik meg. Ez leginkább Ázsia és Eszak-Amerika országainak példáján tűnik ki. 2018-ban a világ logisztikai cégei között az első hat helyet a DHL, a Kuehne & Nagel, a DB Schenker, a C. H. Robinson, a DSV és az XPO Logistics foglalta el.
A közlekedési-logisztikai infrastruktúra globális fejlődési tényezői. Az egyik
legfőbb tényező az új régiók gazdasági növekedése. Például, Ázsia országain kívül várható, hogy Afrika válik a következő nagy kereskedelmi központtá, ami újabb kihívást hoz létre a közlekedési termelés fejlődésére. Mindemellett az infrastruktúra és a közlekedési kommunikáció fejletlensége, a közutak nem kielégítő állapota - ezek azok a problémák, amelyekkel meg kell birkózniuk a fent említett cégeknek a világ új gazdasági régióiban a közeljövőben. Fontos szerepet játszik a társadalom mai globalizált életében az információs-kommunikációs technológiák gyors fejlődése és elterjedése. Forradalmi hatásuk érinti a társadalmi élet minden szféráját: a civil társadalom állami struktúráit és intézményeit, a gazdaságot és a szociális szférát, a tudományt, az oktatást, a kultúrát és az emberek életvitelét.
Ma már magabiztosan beszélhetünk arról, hogy a tudás és az információk stratégiai erőforrássá válnak, a szociális-gazdasági, a technológiai és a kulturális fejlődés erőforrásává. Ennek az erőforrásnak felhasználási mértékét a hagyományos erőforrások felhasználásához hasonlítják. Az információs folyamok túllépnek a nemzeti határokon és integrálódnak a világ információs terébe, amely jelentős mértékben elősegíti a modern kommunikációs rendszerek és a világűr kihasználása módszereinek létrehozását az információk továbbadásához.
A mai piacgazdaságban az egyik legfontosabb része az általános piacnak a befektetési piac. A befektetési piac egyesíti a nagyszámú termelési, kereskedelmi, pénzügyi és információs struktúrákat, amelyek együttműködnek a befektetési szférában.
A befektetési piac - gazdasági viszonyok összessége, amely az eladók, valamint a befektetési áruféleségek, a szolgáltatások és az objektumok fogyasztói között jönnek létre annak minden formájában. A befektetési piacot (befektetések cseréje) a befektetések kínálata (vagy a befektetési tőke kínálata) jellemzi a befektető részéről, aki ebben az esetben eladóként szerepel, valamint a befektetések kereslete a befektetési tevékenység potenciá-
lis résztvevői részéről, amelyek a befektetések (befektetési tőke) vevőinek szerepében jelennek meg.
A piaci viszonyok fejlődésével egyidejűleg megtörtént a pénzügyi viszonyok kialakulása is. Ma a pénzügyi viszonyok a globális világgazdaság egyik legfontosabb szektora, amely gyors ütemben fejlődik. A pénzügyi szolgáltatások kapcsolatban vannak az állam által nyújtott szolgáltatások szükségességével a polgárok gazdasági és kulturális életének támogatásában, a hadsereg fenntartásában, az egészségvédelemben, az oktatásban, a nyugdíjellátásban, az irányítási gépezet fenntartásában stb. A pénzügyek - a pénzjövedelmek mozgása, amelyek létezésének kötelező feltétele a pénz.
A pénzügyi szolgáltatások a világgazdasági viszonyok viszonylag fiatal irányvonala. A pénzügyi szolgáltatások nemzetközi piaca kiterjed a banki és a biztosítási szférákra, valamint az ügyletekre az értékpapírokkal (részvények, kötvények stb.). A fejlett társadalomban a pénzügyi szolgáltatások nem kisebb szerepet játszanak, mint a termelés, mert biztosítják annak pénzügyi-, hitel-, biztosítási-, információs- és könyvelési ellátását. A pénzügyi viszonyok szubjektumai: az állam, a vállalatok, a vállalatok szervezetei és dolgozói, az állampolgárok. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek a bankok, a biztosítási-, lízing-, bróker- és más cégek (25.1. ábra).
Az utóbbi évtizedekben a világ pénzügyi szolgáltatásainak szerkezete jelentős technológiai és szerkezeti változásokon ment át. Ez jelentős mértékben kapcsolatos a globalizá-ciós folyamatokkal, amikor az államhatárok már nem rendelkeznek kulcsfontosságú jelentőséggel a pénzügyi mozgásokban. A tőke korlátozások nélkül mozoghat a nemzetitől a világ pénzügyi piacaira, és fordítva. Valójában a pénzügyi szolgáltatások piacának globalizációs folyamata még a XX. század 80-as éveiben kezdődött el. Ez a pénzügyi integráció erősödéséhez, a pénzügyi intézmények számának növekedéséhez és azok beolvadásához, a nemzeti korlátok szerepének csökkenéséhez vezetett. Mindez a konkurencia növekedését eredményezte a pénzügyi szolgáltatások piacán, elősegítette fejlődésüket, a választék kiszélesedését, a költségek csökkenését, az országok gazdasági ütemének növekedését.
Tehát, végbemegy a pénzügyi folyamok földrajzi változása a világ régiói és országai között. Mindemellett a pénzügyi intézetek saját fiókokat nyitnak a nagy pénzügyi központokban, ahol a bankok és más pénzügyi szerezetek összpontosulnak, amelyek nemzetkö-
zi valuta-, hitel- és pénzügyi tevékenységet valósítanak meg, műveleteket értékpapírokkal, drágafémekkel stb.
A világ pénzügyi központjai általában nagyvárosok, ahol a banki szervezetek és más pénzügyi intézetek tömörülnek. A pénzügyi központok jelentős hatással vannak a valuták jegyzésére és a piaci árak alakulására, mert ezek a legnagyobb nemzetközi kereskedelmi színterek. A világ pénzügyi központjainak kialakulási alapja a nagy bankok tevékenysége, amelyek a nagy megapoliszokban összpontosulnak. A világ pénzügyi központjainak rangsorában a The Global Financial Centres Index szerint 2018-ban az első helyre került New-York, amely megelőzte Londont (az előző világelsőt) és Hongkongot, amelyek a második és a harmadik helyre kerültek. Az öt vezető helyen található még Szingapúr és a kínai Sanghaj. A világelső 10-be került még a legintenzívebb tőkeforgalommal Tokió, Sydney, Peking, a svájci Zürich és a német Frankfurt.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD
EZT TUDNI KELL:
a jelenlegi világgazdaság fontos összetevői a közlekedési-logisztikai rendszerek és az információs-kommunikációs technológiák;
a befektetési piac a gazdasági viszonyok összessége, amely az eladók, valamint a befektetési áruféleségek, a szolgáltatások és az objektumok fogyasztói között jön létre annak minden formájában;
az utóbbi évtizedekben a világ pénzügyi szolgáltatásainak rendszere jelentős technológiai és szerkezeti változásokon ment át, amelyek kapcsolatosak a globalizációs folyamatokkal.
AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG
1. Magyarázd meg, Ukrajnának miért szükséges bevonni a külföldi tőkét.
2. A kritériumok, amelyek alapja értékelik a városokat a pénzügyi központok rangsorában: a politikai stabilitás és a jogállamiság, a makrogazdasági kapcsolatok, az adó viszonyok, az emberi tőke, az infrastruktúra, a pénzügyi szektor fejlődése, a város hírneve (márka, innovációs szint, vonzereje és kulturális fejlődése, különlegesség, ami megkülönbözteti más városoktól).
Hogy gondolod, miért engedte át London az első helyet 2018-ban New Yorknak? Melyik szomszédos ország fővárosa felel meg ezeknek a kritériumoknak? Mit kell változtatni Ukrajna fővárosában, hogy bekerüljön a világ első 100 legnagyobb pénzügyi központja közé?
3. Készíts projektet A világ turisztikai régiója: mai realitásai és fejlődésének perspektívái címmel (a régiót magad válaszd ki).
GYAKORLATI MUNKA
8 lumínium nyersanyag
bányászata - timföld gyártása - elsődleges alumínium gyártása - alumínium fogyasztása globális hozzáadott értékláncát.
KUTATÁS (szabadon választott)
1. A világ szabadalmi piaca: élenjárók és sereghajtók.
2. A transznacionális vállalatok szerepe a gépgyártási és a vegyipari termelés fejlődésében Ukrajnában.
A POLITIKAI FÖLDRAJZ ÉS A GEOPOLITIKA
EZT TUDNI KELL, HOGY KÉPESEK LEGYÜNK:
alkalmazni a politikai földrajz és a geopolitika fogalmakat; megkülönböztetni a kül- és a belpolitikát, a területi-politikai rendszerek nemzeti és államok fölötti szintjeit;
példákat hozni fel a világ geopolitikai erőcentrumaira;
meghatározni Ukrajna helyét a mai geopolitikai folyamatokban;
értékelni a kölcsönös kapcsolatokat az állam nemzeti és geopolitikai érdekei között.
Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan
Наступна сторінка: 26. A politikai földrajz