Інформація про новину
  • Переглядів: 223
  • Дата: 9-06-2020, 21:52
9-06-2020, 21:52

26. A politikai földrajz

Категорія: Tankönyvek magyar » Földrajz





Попередня сторінка:  25. A tercier szektor ágazatainak fejlődési sajátosságai a világ...
Наступна сторінка:   27. Az ukrán állam és területe

EMLÉKEZZ VISSZA!

Mi a világ politikai térképe?

Hogyan osztályozzák az országokat államformájuk és közigazgatási-területi felosztásuk alapján?

Milyen nagy nemzetközi társadalmi-politikai szervezetek léteznek?

Mit tanulmányoz a politikai földrajz. A tudományág földrajzi és politikai össze-Amai állam megkülönböztető jele a területe, amely különböző méretekkel, különböző földrajzi fekvéssel, térbeli alakzattal és a birtokbavétel különböző szintjével rendelkezhet. Az állam területén megy végbe minden társadalmi folyamat, amelyek alakítják az állami politikai szféra földrajzi berendezkedésének sajátosságait. Ezek kutatási objektumával különálló tantárgy foglalkozik, amely a társadalmi földrajzon belül képződött - a politikai földrajz. A politikai földrajz a társadalmi földrajz részegysége, amely a társadalom politikai életének térbeli szerveződését tanulmányozza. Többek között az állam politikai rendszertípusát, az államhatárait, a közigazgatási-területi szerkezetét és politikai rendjét, az államhatalom szerkezetét és szerveit, a társadalom politikai erőinek elhelyezkedését. Ez a tudomány tanulmányozza még az államok és az államközi társulások térbeli rendeződését, a politikai erők elhelyezkedését és kölcsönös kapcsolatait, a politikai folyamatok és jelenségek területi sajátosságait (26.1. ábra).

A politikai földrajz egyesíti a földrajzi, a gazdasági és a politikai tudományok ismereteit, ezért interdiszciplináris és integrált összetevői egyértelműen kifejeződnek szerkezetében: a földrajztudományok rendszerében, ami a társadalmi-gazdasági földrajz részegysége; a politikai tudományok között szoros kapcsolatban áll a politológiával, a nemzetközi jogtudománnyal, a diplomáciával, a közigazgatási joggal; más tudományok között kapcsolatos a történelemmel, a gazdaságtannal, az

etnográfiával, a szociológiával, a vallástannal stb. Ez a tudomány lehetővé teszi jobban megérteni a tényezőket, mechanizmusokat és a politikai tér trendjeit: tanulmányozni a mai politikai folyamatokat különböző szinteken (globális vagy világ-, állami vagy ország-ismereti, helyi vagy regionális).

Ennek a tudománynak földrajzi lényegét az állam fenoménje alapján határozzák meg, amely egyesíti magában a területet, a népességet és a politikai hatalmat. Mivel az állam legfontosabb összetevői a terület, a népesség és a politikai vezetés, úgy lehet tekinteni, hogy az állam a politikai hatalom földrajzi elosztásának történelmi módszere. Mindez meghatározza a földrajz jelentőségét az államalkotás folyamataiban és az állam működésében. A politikai földrajz földrajzi összetevői:

- a földrajzi fekvés, területének méretei és alakzata;

- a természetföldrajzi viszonyok és a természeti-erőforráspotenciál;

- történelmi-földrajzi tényezők;

- a társadalmi-gazdasági szféra területi sajátosságai.

Az állam potenciálja, helye és szerepe mindig függött elhelyezkedésétől a világ területi-politikai kapcsolatainak rendszerében. Az állam területének méretei hatással vannak az állami intézmények földrajzára is (többek között a közigazgatási-területi felépítés sajátosságaira, amelyek mindig fontos tényezők voltak a nemzetközi kapcsolatokban). Minden állam számára fontos fekvése és kapcsolatai más államokkal, államközi társulásokkal, valamint a politikai, a kulturális központokkal. Ma a világban továbbra is szerepet játszanak a nagy államok. Tehát, a terület távoli vagy határmelléki elhelyezkedése ilyen központokhoz viszonyítva, a természetes határok megléte vagy hiánya alapvetően hatással vannak az államalakítás folyamataira.

Egyike a fő földrajzi tényezőknek az állam kialakulásában és fejlődésében a társadalom szintje és szerkezete, a régiók gazdasági fejlettségének szintje - ezek meghatározzák az állam politikai súlyát és hatással vannak a politikai folyamatokra is. Viszont, a földrajzi tényezők fontosságának ellenére, a politikai földrajzban más összetevők is léteznek: politikai, ideológiai, erkölcsi-etikai, kulturális és mások. A politikai földrajz politikai összetevői közé nemcsak a politikai szféra elemei tartoznak (állami struktúrák, terület, helyi önkormányzati szervek, polgári-politikai szervezetek és mozgalmak), hanem olyan társadalmi jelenségek is, mint a nemzet, a vallás, a népesség politikai-földrajzi öntudata.

A területi-politikai rendszerek. A politikai földrajz fő kutatási objektuma a területi-politikai rendszerek (TPR). A területi-politikai rendszerek a politikai szféra egymástól kölcsönösen függő összessége (közigazgatási határok, igazgatási központok, hatalmi szervek, pártok, polgári szervezetek és társadalmi mozgalmak, közigazgatási-területi egységek, választási körzetek stb.), amelyek az adott területen találhatók. Az ilyen rendszerek kialakulásában és fejlődésében fontos a terület elve, ami fontos az egész földrajzi tudománynak. A terület elve meghatározza, hogy mindegyik konkrét terület - az ember élettevékenységének arénája, a politikai tevékenységet is beleértve.

Az egyik TPR különbözhet a másiktól méreteivel. Ezért a területi-politikai rendszereknek a következő szintjeit különböztetik meg:

- államfeletti (globális): a világ és a nagy régiók;

- nemzeti (regionális): különálló országok;

- politikai értelemben sajátságos területek (enklávék, etnikai kisebbségek területei és mások).

A politikai földrajzban többnyire két szintet elemzenek: nemzetit és államfelettit. A TPR-ek nemzeti szintje - olyan TPR-ek, amelyek adott államon belül alakulnak ki. A TPR-ek államfeletti szintje — olyan TPR-ek, amelyek globális szinten alakulnak ki, határaik pedig a geopolitikai erők változásától függenek a világban. Például, globális szinten kutatják a politikai erők arányát a legnagyobb gazdasági és katonai potenciállal rendelkező országok a világrendszer fő szubjektumai között, tanulmányozzák az ágazatközi kapcsolatok földrajzának politikai-földrajzi törvényszerűségeit, a politikai események hatását a világgazdaság földrajzára. Regionális (nemzeti) szinten kutatják az országokat, mint a társadalmi-gazdasági rendszer egységét egységességük oldaláról. Az állam a politikai tevékenység legerősebb szubjektuma, ami meghatározza a globális területi-politikai rendszerek együtthatását. Ezért a tudatos azonosulás a saját országgal - a politikai kultúra és az ország egyik erős összetevője.

Mit tanulmányoz a geopolitika. A geopolitika - tudomány az államról, a különböző politikai folyamatok földrajzi alapjairól. Valójában, a geo és a politika szavak komb ináci-ója mutatja a kapcsolatot a földrajzi tér és az államirányítás művészete között. A politikai földrajztól eltérően a geopolitika tudomány, amely a globális politikát tanulmányozza, vagyis a mai politikai kapcsolatok stratégiai irányvonalát. A geopolitika kutatja és értékeli az állam nemzetközi-politikai pozícióját, helyét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, részvételét a katonai-politikai és más szervezetekben. A tudomány nevéből kiindulva leszögezhetjük, hogy továbbra is fontos összetevő benne a földrajz. Ez megalapozza a geopolitika meghatározását mint földrajztudományt (26.2. ábra).

A geopolitika egységbe köti a politikai folyamatokat és a földrajzi teret. Korábban úgy tartották, hogy ez a tudomány csak a globális szintet kutatja, viszont már több példa van a politikai stratégiára regionális és helyi szinteken is (például, a regionális politika). A geopolitika tanulmányozza az államok földrajzi tere aktív felhasználásának lehetőségeit katonai-politikai, kulturális, információs, gazdasági érdekekből, valamint az ökológiai biztonság érdekében a mai világban.

A geopolitika legfőbb szubjektumai az államok. Velük kapcsolatosak a geopolitika olyan kulcsfontosságú fogalmai, mint a geostratégiai játékosok és a geopolitikai tengelyek. Az államok kezdeményezhetik nemzetközi szervezetek megalakítását, amelyekre

szintén kiterjed a geopolitika. Ellenben a XX-XXI. század határán az államok mellett a világ geopolitikai szerkezetének újabb szubjektumaivá váltak a transznacionális cégek. Ezek egyre nagyobb mértékben határozzák meg az erők arányát regionális és globális szinten. A mai geopolitika egyre jobban reagál az államfeletti szubjektumok érdekeire: a polgárok különböző társulásaira (politikai mozgalmak és szervezetek, antiglobalista mozgalmak) és egyes vezetőkre.

A geopolitika külső és belső geopolitikára oszlik fel. A belső geopolitika alapjaiban a biztonság és az államterületek optimális kihasználtsága, az államhatárok sérthetetlensége, az állami-területi felépítés optimális-térbeli szerkezete; a nemzeti eszme és a politikai pártok hatásának össznemzeti jellege áll. A külső geopolitika feladata olyan kapcsolatok megteremtése az állam és a külső világ között, amelyek elősegítenék az egyensúlyát és a stabilitását. Bizonyos harmóniának kell lennie közöttük. A geopolitika kutatásainak fontos tárgya az erőcentrumok - bizonyos hatásközpontok, amelyekre jelentős mértékben felnéznek és figyelmet fordítanak az országok a világ különböző régióiban és amelyeknek lehetősége van hatni a globális folyamatokra.

Értékelve a mai világ realitásait, néhány erőcentrumról lehet beszélni. Közöttük van az USA, az Európai Unió és az ázsiai erőcentrumok (Kína, Japán, India, a Koreai Köztársaság).

FÖLDRAJZI KALEIDOSZKÓP

A szakemberek értékelése szerint a XXI. század közepéig megmarad a világgazdaság három fő centruma: az USA, az EU és Kelet-Ázsia. Azonban a globalizáció következtében a Nyugat fokozatosan elveszti vezető helyét, átadva azt a Kelet (Japán, Kína és India) országainak. Más országok között, amelyek változtatni próbálnak helyzetükön a világban és már ma fontos regionális vezetők, a leggyakrabban Törökországot, Indonéziát, Dél-Afrikát, Nigériát, Egyiptomot, Brazíliát, a Koreai Köztársaságot említik. Bizonyos körülmények között követelhetik a politikai élvonalba kerülésüket a ma gazdaságilag jelentős országok is - Nagy-Britannia, Japán, Kanada, Ausztrália. Éppen ezek az országok határozhatják meg a világ politikai életét a jövőben, Ukrajna számára is, hogy politikailag ne alakuljon át a harmadik világ részévé, ezért szükséges a leghamarabb feltölteni realitásokkal a külpolitikai tevékenység saját európai irányvonalát.

A geopolitika elválaszthatatlan összetevője a nemzeti érdekek fogalma. A mai geopolitikában a nemzeti érdekek alatt stratégiailag fontos célokat értenek, amelyeket maga elé helyez minden állam, és az eszközöket, amelyek segítségével azt el kívánja érni. Például, az ukrán nemzeti érdekek - az ukrán nép mint a szuverenitás és a hatalom egyedüli forrásának hordozója Ukrajnában, életbevágóan fontosak anyagi, egyéni és szellemi értékei, a társadalom és az állam meghatározó szükségletei, amelyek megvalósítása garantálja Ukrajna állami szuverenitását és progresszív fejlődését. Ebben az értelemben a nemzeti érdekek a belső és a külső politika legfontosabb feladatai. A nemzeti érdekek között elsőrendű jelentősége van az állami szuverenitás védelmének, a területi egységességnek és az államhatárok sérthetetlenségének, az állam belső ügyeibe való beavatkozás megakadályozásának

A geopolitikában az egyik legfontosabb kategória az állam geopolitikai érdeke, amely meghatározza a külső politikai irányvonalat és az állam viselkedését a nemzetközi porondon. Az ország geopolitikai érdeke — prioritások rendszere az állam tevékenységében a

gazdasági, a politikai és a katonai potenciál megszilárdításában, figyelembe véve geopolitikai fekvésének sajátosságait. A szövetségi államokban, amelyek nagy területtel és változatos természetföldrajzi viszonyokkal rendelkeznek, megkülönböztetnek össznem-zeti geopolitikai érdekeket és az ezeknek megfelelő regionális érdekeket. Lényegében a geopolitikai érdekek az államok nemzeti érdekeinek részegysége.

Minden ország törekszik megvalósítani a nemzetközi porondon saját nemzeti-állami érdekét. Az állam bel- és külpolitikája ezeken az érdekeken alapszik. Például, Ukrajna fő nemzeti-állami érdeke geopolitikai paritása és a külpolitika stratégiai feladata a mai viszonyok között - az ország megszilárdítása mint szabad, szuverén, független államét, a nemzeti értékek megőrzése, a gazdasági és a politikai szuverenitás védelme a saját kulturális identitás feltételei mellett, átalakítani azt a geopolitika teljes értékű szubjektumává, vagyis önálló játékossá, amely meghatározza saját céljait és tevékenységét a nemzetközi porondon..

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

a politikai földrajz a társadalmi földrajz részegysége, amely a társadalom politikai életének térbeli (területi) szerveződését tanulmányozza; a politikai földrajz lényegét az határozza meg, hogy minden állam a terület, a népesség és a politikai hatalom sajátságos kombinációja; a politikai földrajz fő kutatási objektuma a területi-politikai rendszerek; a geopolitika - tudomány az államról, a különböző politikai folyamatok földrajzi alapjairól;

a nemzeti értékek között elsőrendű jelentősége van az állam szuverenitása, területi egysége és az államhatárok sérthetetlensége megőrzésének, az állam belügyeibe való beavatkozás megakadályozásának.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

1. Az

Hozz fel példákat az erő válfajaira, valamint a puha és a kemény erők alkalmazására a világban. Kommentáld az ilyen intézkedések következményeit.

2.

szonyaiban stratégiai partnerével - az Amerikai Egyesült Államokkal. A trend lényege, amely egyre erősebb, abban rejlik, hogy a konstruktivitás epicentruma az USA-ból áthelyeződött Európába. Magyarázd meg ennek a jelenségnek az okát. Jelezd előre a legalapvetőbb változásokat Nagy-Britannia, Németország és Franciaország geopolitikájában az USA-val. Miben rejlenek Oroszország és Ukrajna geopolitikai viszonyainak sajátosságai az USA-val?

3. Ukrajna nemzetbiztonságáról

amelyben meg vannak határozva államunk prioritást élvező nemzeti érdekei. Olvasd el a 3. cikkelyt Ukrajna alapvető nemzeti érdekeiről és vonj le következtetéseket főbb rendelkezéseiről.

4. FEJEZET

UKRAJNA

TÁRSADALMI

FÖLDRAJZA

7.

AZ UKRÁN ALLAM

EZT TUDNI KELL, HOGY KÉPESEK LEGYÜNK:

jellemezni Ukrajna politikai-földrajzi fekvését; meghatározni Ukrajna közös határait a politikai és a gazdasági partnerekkel, valamint más politikai és gazdasági tömb országaival; meghatározni Ukrajna közigazgatási-területi felépítésének problémáit; megmutatni a térképen Ukrajna szomszédos országait;

megítélni a politikai-földrajzi hatást Ukrajna gazdasági fejlődésére, helyére Európában és a világban;

politikai-földrajzi fekvés, közigazgatási-területi felépítés

fogalmakat;

kutatási módszereket alkalmazni Ukrajna közigazgatási-területi felépítésénél.

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan

 



Попередня сторінка:  25. A tercier szektor ágazatainak fejlődési sajátosságai a világ...
Наступна сторінка:   27. Az ukrán állam és területe



^