uabooks.top

EMLÉKEZZ VISSZA!

Minek van hatása az ország népességszámára? Milyenek lehetnek a demográfiai mutatók?

Mi az állam demográfiai politikája?

Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018. október 1-re Ukrajna állandó népességének száma 42 millió 220 ezer 824 fő volt, a jelenlévő lakosság száma pedig 42 millió 51 ezer 187 fő (nem számítva az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság területét, Szevasztopol várost és a nem ellenőrzött Donyeck és Luhanszk megye területeit) (28.1. ábra).

Az utóbbi évtizedekben Ukrajna népességének állandó csökkenése figyelhető meg úgy a természetes csökkenés következményeként, mint a mechanikai népességmozgás

eredményeként. Ukrajna fő demográfiai problémái az alacsony születésszámon kívül, a

-

tosak. így jelenleg Ukrajnában a születésszám az európai országok szintjén van és 1,4 gyereket jelent egy nőre számítva. Ugyanakkor a férfiak közül, akik elérik a 16 éves kort, egyharmada nem éri el a 60 évet. Az ilyen magas halálozás a fő oka a népességszám csökkenésének.

FÖLDRAJZI KALEIDOSZKÓP.

Kedvezőtlen előrejelzést adott ki Ukrajna népességszámával kapcsolatban az ENSZ, felhívta a figyelmet arra, hogy 2050-ig Ukrajna népessége 17 %-kal fog csökkenni 36,4 millió főre, további 50 év múlva pedig még 7,2 millióval leszünk kevesebben. Ukrajna ahhoz a tíz országhoz tartozik, amelyeknél 2050-ig a népesség legnagyobb csökkenése várható. A népességszám gyors csökkenésének fő kritikus oka nemcsak az alacsony születésszám, hanem a magas halálozási szám is. Például, a 2017-es év eredményei szerint az országban 100 halálesetre mindössze 64 születés esett, állítják a hazai demográfusok. A statisztikai adatok alapján a férfiak halálozási mutatói Ukrajnában háromszor magasabbak, mint a nőké. A magas halálozási számok okát a férfiak életmódjában és a munkafeltételekben tartják.

Tehát, a népesség csökkenésének fő oka a negatív természetes szaporulat. Ennek következtében Ukrajna népessége jelentősen elöregedett, azonban a várható élettartam nem emelkedett. A kedvezőtlen demográfiai helyzet Ukrajnában és a születésszámok csökkenése kapcsolatos a családok népességi reprodukciójaként működő problémák súlyosbodásával. Olyan jelenségek terjedtek el, mint a házasságok és a gyerekek szülésének elhalasztása, a gyermektelen anyaság, a szociális árvaság, a válások számának növekedése. A lakosság természetes csökkenésének szintje a falvakban (7,4 %) kétszeresen haladja meg a lakosság természetes csökkenésének szintjét a városokban (3, %).

A mechanikus népességmozgás Ukrajnában. Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint Ukrajnában felerősödtek a népesség migrációs folyamatai (28.1. táblázat). Ennek következménye a negatív migrációs szaldó (egyenleg) és a népességszám csökkenése az ország sok megyéjében.

28.1. táblázat. Migrációs folyamatok Ukrajnában*, 2017-ben.

*Nem számítva az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság területét, Szevasztopol várost és a nem ellenőrzött Donyeck és Luhanszk megye területét.

Az állampolgárok lakóhely-változtatásának leggyakoribb formája Ukrajnában a belső migráció. Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint a belső migráció mennyisége közel tízszerese a regisztrált külső migráció eseteinek mennyiségénél. Az átutazások több mint felét a régión belül teszik meg (város és falu között), és csak közel egyharmadát az állam régiói között. A régiók közötti migrációkban a fő befogadó Kijev város és Kijev megye. A falvakban a munkavállalás megfelelő feltételeinek hiányában a falusi fiatalok hagyományos tanulmányi migrációjával együtt a falusi népesség jelentős veszteségét okozta a fiatalkorúak között, amelynek kiválási intenzitása 3-4-szeresen magasabb, mint átlagosan a falusi népességé. A fiatalok kiválása következtében felgyorsul a falusi népesség elöregedése, romlanak a természetes reprodukció mutatói.

A Krími AK Oroszország általi megszállása, Donyeck és Luhanszk megye ellenőrzésének elvesztése következtében az emberek áramlása következett be, akik kénytelenek voltak elhagyni állandó lakóhelyüket és áttelepülni Ukrajna más régióiba (a tömegmédiában kény-

k

őket (a továbbiakban BÁE). A BÁE-k többsége a régió előbbi lakhelyhez közeli helyein

-

akkor a szociológusok adatai szerint a BAE-k közel egyharmada Ukrajna más régióiban való állandó tartózkodásra orientálódik.

A demokratikus szabadságjogok bevezetése után, beleértve a szabad mozgást is, valamint az európai országokkal kötött vízummentes utazási megállapodás bevezetése után,

-

-

tén élnek, számuk jelenleg több mint 1 millió fő, ami a harmadik országból származó külföldiek több mint 7 %-át teszi ki az EU területén. A legtöbb ukrán Olaszországban, Lengyelországban, Németországban, Csehországban és Spanyolországban él. Ukrajna lakosságának jelentős része (több mint 1 millió fő) külföldön tartózkodik munkavállalás céljából. A munkamigrációban a férfiak vannak többségben, akik között a legszámottevőbb a 30-44 éves korosztály (több mint 40 %) képviselői. A munkamigránsok nagyobb része Ukrajna nyugati megyéiből származik, 41 %-uk rendelkezik középiskolai végzettséggel vagy általános szakmai képzettséggel, 36 %-uk felső végzettséggel, ami a szakképzett munkaerő kiáramlásáról tanúskodik.

A fent említettek azt az állítást teszik lehetővé, hogy a migránsok elősegítik a befogadó országok gazdaságának növekedését, mert többségben olyan munkát vállalnak, ami sok emberi erőforrást és energiát igényel, viszont ebben a társadalomban nem tekintik tekintélyesnek. A befogadó országok érdekeltek a szakképzett emberek beáramlásában Ukrajnából, akik fontos szerepet játszanak az üzleti vállalatok létrehozásában és az innovációk bevezetésében, különösen a tudományos-technikai fejlődés területén.

Az utóbbi években az Ukrajnából érkező munkamigránsok fő befogadó országai Lengyelország, Oroszország, Csehország és Olaszország. Rájuk esik az Ukrajnából érkező rövid-és hosszú távú munkamigránsok általános áramlásának közel 80 %-a. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kutatásai szerint az Ukrajnából származó munkamigránsok

-

-

let-Ukrajna lakosai. Az utóbbi években azokban az országokban, ahová a munkamigráció folyamai irányulnak, növekedik az ukrán diákok létszáma. A legtöbben Lengyelországban, Németországban, Oroszországban, Kanadában és Csehországban folytatják tanulmányaikat.

Ukrajna népessége nemi- és korszerkezetének sajátosságai. Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint Ukrajna lakosságának nemi összetételét a nemek közötti aránytalanság jellemzi. A nők számbeli többsége a 36. évtől figyelhető meg és a korral növekedik. Például, a férfiak száma 2018. január 1-jén 19558,2 ezer fő volt, a nőké 22658,6 ezer.

Ukrajnában a népesség olyan szerkezete alakult ki, amelyre az időskorúak magas részaránya jellemző, a fiatalkorúaknál alacsony. 2018. január 1-re a 0-15 évesek részaránya elérte a 16,3 %-ot az állandó népesség számában, a 16-59 évesek részaránya 60,8 % volt.

A korszerkezet meghatározza a demográfiai terhelést. 2018. január 1-re a 16-59 éves korosztály között 1000 főre a 0-15 éves korosztály 269 fője jutott és 378 fő a 60 év felettiek korosztályából. A falusi területeken az ide vonatkozó mutatók sokkal magasabbak (302 és 396 fő), mint a városokban (255 és 370 fő). Összehasonlítva a 2017. évvel, a demográfiai terhelés rátája 1000 főre a 16-59 éves korosztályban Ukrajna egészében 632 főről 647 főre

emelkedett. Ukrajna lakosságának átlagos kora 41,2 év (a férfiaknál - 38,5, a nőknél - 43,8 év). A legidősebb lakosság Szúrni és Csermyihiv megyében él, a legfiatalabb Rivne megyében.

A demográfiai és a migrációs politika főbb rendelkezései Ukrajnában. A sikeres demográfiai politika legfontosabb feltétele a rendszeresség és a stabilitás. A demográfiai politika elsődleges irányvonalai között Ukrajnában elsősorban a lakosság életminőségének javítását emelik ki.

A tudósok szerint az életminőség - az emberi szükségletek és érdekek komplexumának kielégítettségi mértéke és teljességének szintje, amely különböző tevékenységtípusokban és általában az életben is megnyilvánul. Öt fő integrált mutatót különböztetnek meg, amelyek a lakosság minőségi élettevékenységének összetevői. Közöttük található: a lakosság minősége (várható élettartam, születések, halálozások, képzettségi szint, szakképzettség stb.); a lakosság jóléte (reális jövedelem, az áruféleségek és a szolgáltatások fogyasztási szintje, a társadalmi infrastruktúrákkal való ellátottság szintje stb.); a szociális biztonság (munkafeltételek szintje, szociális védelem, magának a társadalomnak szociális-politikai egészsége és mások); a környező környezet minősége (adatok a légtér, a vizek szennyezettségéről, a talaj minőségéről, a biodiverzitás szintjéről stb.); a természeti-éghajlati viszonyok (a természeti nyersanyag-erőforrások összetétele és mennyisége, éghajlat).

A demográfiai krízis megoldásához elsősorban meg kell valósítani a lakosság minőségi jellemzőire vonatkozó rendelkezések végrehajtását és reprodukciójának összehangolását. Ebből a célból az állam tevékenységét a depopulációs folyamatok lassítását biztosító gazdasági előfeltételekre irányítja, az egészséges életmódra vonatkozó iránymutatások kialakítására, a demográfiai viselkedés új értékalapjára, amely a család, a gyermekek és a nemek közötti egyenlőség prioritásán alapozódna. Az egyik legperspektivikusabb irányvonal - a nők foglalkoztatásának és reproduktív funkciójának teljesítési lehetőségét biztosító feltételek megteremtése, növelve a férfiaknak a gyermekgondozásban való részvételét a korai életkorban.

Ukrajna migrációs politikájának javításához szükség van arra, hogy a hatalom figyelmét ráirányítsák a lakosság kivándorlásából adódó veszteségek csökkentésére a polgárok biztosításával a szülőföldön való tartózkodás méltó társadalmi-gazdasági feltételeire; az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni tevékenységre; az ukrán kivándorlók érdekeinek védelmére, a külföldi diaszpórákkal való szoros kapcsolat kialakítására; a migráns munkavállalók és az etnikai ukránok visszatérését elősegítő feltételek megteremtésére a valuta-megtakarításaik felhasználásához a vállalkozói tevékenységben Ukrajna területén. Fontos szempont a bevándorlási politika módszereinek bevezetése is az ukrajnai társadalmi-gazdasági fejlődés általános stratégiája keretében és versenyképességének növelése nemzeti, regionális és globális dimenziókban.

A népesség letelepedésének és foglalkoztatottságának sajátosságai Ukrajnában. A letelepedés alatt a népesség területi eloszlásának folyamatát értik. A letelepedést a következő mutatók jellemzik: a népsűrűség, a települések összessége és azok aránya az ország területén belül. Ukrajna népességének átlagos sűrűsége 2018. október 1-re 75,15 fő/km² volt, ami több mint az átlagos mutató a világon, viszont kevesebb, mint az európai országok többségében. A legmagasabb átlagos népsűrűség Donyeck, Lviv, Csernyivel,

Dnyipropetrovszk megyékben és Kijev városban figyelhető meg. A legalacsonyabb népsűrűséget Ukrajna poliszjai megyéiben és a sztyepi övezetben regisztrálták.

A 2018. október 1-і adatok szerint a városokban több mint 29 millió fő élt, több mint 13 millió a falvakban. Ukrajna megyéinek túlnyomó többsége urbanizált. Az ország lakosainak nagyobb részaránya a városokban él. A városok teljes száma 2017. január 1-re 460 volt, közöttük 189 speciális státusú város köztársasági vagy megyei jelentőséggel. Városi jellegű nagyközségekből 885 van regisztrálva, falusi településekből 28 377. Országunk legnagyobb városai: Kijev, Harkiv, Odessza, Dnyipro, Donyeck, Zaporizsja. Működési típusuk szerint Ukrajna városai lehetnek: főváros; multifunkcionális központ; sokágazatú ipari központ, ipari-közlekedési központ, üdülő-ipari központ, többnyire egyágazatú.

A globalizáció és a piaci átalakulások hatására a városokban a deindusztrializáció (valamint a reindusztrializáció), a működési fragmentáció, a dzsentrifikáció, a szuburbanizáció (lásd a szótárt) folyamatai kezdtek el fejlődni. A mai városi területek kulcsfontosságú problémái Ukrajnában: a tartalékterületek elvesztése a városok kiépülésének köszönhetően; a szovjet éra lakómasszívumainak megoldatlan (befagyasztott) problémái; követelmények és ösztönzők hiánya a városok környezeti állapotának biztosítására; a kisebb városok mono-funkcionálissága és mások. Mindezek a problémák a városi lakosság életminőségének romlásához vezetnek és kiélezik a szociális problémákat.

Országunk lakosságának több mint 67 %-a gazdaságilag aktív. A gazdaságilag aktív lakosság nagyobb része Ukrajna fővárosában összpontosul, valamint Harkiv, Csernyihiv, Rivne megyében. A legkevesebb gazdaságilag aktív népesség Ivano-Frankivszk, Luhanszk és Temopil megyében található. A lakosság foglalkoztatási szerkezete, a gazdasági tevékenységet véve figyelembe, jelentéktelen mértékben változott az utóbbi években (28.2. táblázat). Túlnyomó többségük a nagy- és kiskereskedelemben, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a halgazdálkodásban és az iparban dolgozik.

28.2. táblázat. Ukrajna lakosságának foglalkoztatottsága a gazdasági tevékenység válfajai szerint

A megyék szerint Ukrajnában a legmagasabb a foglalkoztatottság Kijev városában, valamint Dnyipropetrovszk, Harkiv, Zaporizsja megyében, a legalacsonyabb az ország nyugati részén, többek között Ivano-Frankivszk, Ternopil és Hmelnyickij megyében.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

Ukrajna fő demográfiai problémái az alacsony születésszámokon kívül a magas időelőtti halálozás és a negatív migrációs szaldó a megyék többségében; Ukrajna népességének nemi összetételére jellemző a nemek közötti jelentős egyenlőtlenség a női lakosság többségével;

Ukrajnában olyan a kialakult népességszerkezet, amelyre az idős korosztály magas és a fiatalkorúak alacsony részaránya jellemző; a demográfiai és a migrációs politika elsődleges irányvonalai között Ukrajnában a lakosság életminőségének javítását emelik ki;

Ukrajna átlagos népsűrűsége fokozatosan csökken és jelenleg 75,15 fő jut egy km²-re;

Ukrajnában többségben vannak a falusi települések, a városok száma 460, a legnagyobb népességszáma 6 városnak van.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATÍG

1. Az

megyéket a legnagyobb/legkisebb népességszámmal, a legnagyobb/legkisebb migrációs növekedéssel és csökkenéssel, valamint jelöld őket meg a vázlattérképen.

2. Az

regisztrált munkanélküliek számáról, a nemi összetételük és a lakóhelyük alapján 2018-ban.

GYAKORLATI MUNKA 9.

népsűrűség, urbanizáció kartogramjainak elemzése.

KUTATÁS (szabadon választott)

1. Az Ukrajnából kiáramló jelenlegi munkaemigráció földrajza.

2. A monofunkcionális városok szociális problémái.

3.

IUKRAJNA GAZDASAGA A

nemzetközi " ;

MUNKAMEGOSZTÁSBAN

EZT TUDNI KELL, HOGY KÉPESEK LEGYÜNK:

meghatározni a nemzetgazdaság jelenlegi vonásait, Ukrajna helyét a világ árupiacain, az ország nemzetközi szakosodásának tényezőit; elemezni a gazdaság szektorális szerkezetét és regionális különbségeit; jellemezni a tényezőket, amelyek meghatározták egyes termékgyártások és szolgáltatások fejlődését Ukrajnában, az ország kiegyensúlyozott fejlődésének fő rendelkezéseit;

felhasználni az állam társadalmi-gazdasági fejlődésének mutatóit az ország mai gazdasági állapotának elemzéséhez;

kifejezni saját értékelésedet a versenyképességi előnyökről és a fejlesztési kilátásokról egyes termeléseknél Ukrajnában;

értékelni az ország gazdaságának területi szerkezetét ökológiai, szociális és gazdasági kritériumok alapján, a globális kihívások megnyilvánulásait Ukrajnában;

bruttó hazai termék, a hozzáadott érték hatékonyság, a

versenyképességi előnyök, a nemzetközi ke

reslete kínálat piaci ár kidolgozni a hozzáadott értékláncok sémáit;

alkalmazni a tematikus térképeket és a statisztikai információkat a leírások, jellemzések, következtetések illusztrálására Ukrajna gazdasági fejlődésével kapcsolatban.

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan