uabooks.top

Korszakolási nehézségek • A magyar irodalom XX. századi korszakának áttekintésekor alighanem a lehetetlent kíséreljük meg. A bőség zavarával küszködünk, szinte megszámlálhatatlan mennyiségű kitűnő alkotó és alkotás fémjelzi a századot. Korszakolási nehézségekkel is szembetalálkozunk ennél az anyagrésznél Az elemezni kívánt jelenségek egy része valamikor a XIX. század végén kezdett kirajzolódni, ebből kiemelkedőnek a 70-80-as évek termésének egy része látszik, míg más tünetek jelentkezésére valóban csak a XX. század 10-es éveiben kell felfigyelnünk. Nagyjából igaz a magyar irodalomra is az a korszakolás, ami a világirodalomnál elfogadott.

Milyen fontosabb társadalmi-politikai változások zajlottak a XX. század első évtizedeiben? Néhány dátummal utalunk a Magyarország szempontjából fontos vagy éppen sorsdöntő eseményekre.

Történelmi-politikai háttér • A XX. század elején a kormánynak komoly nehézséget okozott az ellenzék tevékenysége, akik hosszú ellenvetésekkel lassították a törvényhozást. A parlament munkája tehát akadozott.

Az irodalmi-művészeti élet, folyóiratok • A századforduló felgyorsuló gazdasági-társadalmi átalakulásai az irodalmi-művészeti életben is éreztették hatásukat. A polgárosodás egy újfajta városi értelmiség és kultúra kialakulásával járt együtt, új életérzéseket, új témákat hozott magával. A tudomány és az irodalom hivatalos intézményei mereven elzárkóztak az új előtt, továbbra is a népnemzeti irodalmat támogatták.

A hivatalos, konzervatív folyóiratok egyeduralmát a XIX. század végén, 1894-ben indult A Hét nevű társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny törte meg azzal, hogy központi orgánuma kívánt lenni az új szellemű polgári irodalomnak. Alapító szerkesztője Kiss József volt. A Nyugat megindulásáig a magyar irodalom legfontosabb fórumaként tartották számon. A leggyakrabban publikáló szerzők neve közt találjuk Bródy Sándor, Papp Dániel, Thury Zoltán, Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Ambrus Zoltán nevét. A másik jelentős társadalomtudományi folyóirat a Huszadik Század (1900-1919), a Társadalomtudományi Társaság, a független radikális értelmiség fóruma. 1906-tól Jászi Oszkár szerkesztette. A Nyugat előfutárának tekintjük a havonta megjelenő Figyelőt Osváth Ernő szerkesztésében. Ezenkívül ugyancsak a Nyugat előfutáraként tartjuk számon a Jövendő (1903-1906) című politikai és irodalmi hetilapot, valamint a Szerda (1906) című tudományos és művészeti folyóiratot.

Az új írónemzedék szellemi bázisa a budapesti egyetem bölcsészkara volt, ott is Négyesy László (1861-1933) irodalomtörténész, esztéta, nyelvész irodalmi alkotóköre, ismertebb nevén a Négyesy-féle stílusgyakorlat-szemináriumok. Tanárok, művészek, irodalomtörténészek nemzedékeit képezte a professzor. Stílusgyakorlati szemináriumának látogatói voltak például Babits Mihály, Juhász Gyula, Balázs Béla, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Csáth Géza, Karinthy Frigyes és még sokan mások.

A zene megújulása is a XX. század elején kezdődött Bartók Béla (1881-1945) és Kodály Zoltán (1882-1967) révén. 1904-ben nyitotta meg kapuit a Thália Társaság azzal a céllal, hogy a modern drámairodalmat

megismertesse a magyar közönséggel. Ibsen, Strinberg, Hebbel, Hauptmann, Gorkij stb. színművei szerepeltek műsorán.

Nóta bene! Ezeknek az éveknek irodalmi levegője tele volt valami különös feszültséggel. Egyelőre még névtelen fiatal írók kis csoportokban gyűltek össze. Jelszavuk a modernség lett, mely nálunk nem csupán művészi arisztokratizmust jelentett, mint nyugaton, hanem feudalizmusel-lenességet is, szembefordulást a parlagiassággal. Művészi modernség és társadalmi progresszió kölcsönösen kiegészítették egymást.

A klasszikus modernség költészete • A XX. század első évtizedeiben fellépő új írónemzedék valóságos irodalmi forradalmat hozott. Szakítva a mind jobban terjedő konzervatív népiességgel, a nyugat-európai irodalmakban keresett ösztönző példát, a századvég fontosabb művészi áramlatai: a szimbolizmus, az impresszionizmus, a naturalizmus és a szecesszió meghonosítása révén alakította ki a modern irodalom sajátosan magyar változatát. Az irodalmi forradalom képviselői a nyugateurópai fejlődés eredményeit követték, ugyanakkor jellegzetesen magyar szellemiséget akartak teremteni, ezért birtokba vették a nemzeti kultúra régebbi hagyományait. Az 1908-ban induló Nyugat körül gyülekeztek, ennek a folyóiratnak a radikális reformokat hirdető Ignotus (eredeti nevén Veigelsberg Hugo), báró Hatvány Lajos, Fenyő Miksa és a rendkívüli szerkesztői tehetséggel megáldott Osvát Ernő voltak az irányítói. A „nyugatos” költészet első reprezentatív fellépése A Holnap (1908) című nagyváradi antológiában történt. Az új irodalom mellett szélesebb körben hatottak tovább a hagyományos irodalmi konzervativizmus képviselői is, nekik a Herczeg Ferenc szerkesztésében megjelenő Új Idők című népszerű irodalmi hetilap adott fórumot.

A Nyugat stílusforradalma • Legelső száma 1908. január 1-jén látott napvilágot, és 34 éven át - Babits Mihály haláláig (1941) - a magyar irodalom legmeghatározóbb központja volt. A Nyugat neve a nyugat-európai országok szellemi értékére utal. Mégsem a nyugati irodalom szolgai másolatát tűzték ki célul a folyóirat szerkesztői. Fennállásának 34 éve alatt közvetítette a nyugati kultúra legfrissebb eredményeit, és összefogta a századfor-dulón-századelőn jelentkező, modern magyar irodalmi törekvéseket. Mindvégig a művészi színvonalat, a minőséget tartotta szem előtt, és elhatárolta magát a politikai szélsőségektől.

Indulásakor főszerkesztője és kritikusa Ignotus (1869-1949), szerkesztői Osvát Ernő (1876-1929) és Fenyő Miksa (1877-1972) voltak. A folyóirat arculatát Osvát

szerkesztői tevékenysége alakította ki elsősorban. Öngyilkossága után, 1929-ben Móricz Zsigmond, majd Babits Mihály vette át a lap szerkesztését. Móricz 1933-tól megvált a Nyugattól, mert saját lapot indított, a Kelet Népét, azt szerkesztette haláláig. Ekkor Babits Gellért Oszkárral (1882-1967) vitte tovább a lapot 1939-ig. A Nyugat Babits halálával szűnt meg ezen a néven. A folyóirat utóda Magyar Csillag címmel Illyés Gyula szerkesztésében 1944 márciusáig, a német megszállásig működött.

A folyóirat arculatát, mint már említettük Osvát Ernő alakította. Szerkesztői zsenialitásához nem fér kétség. Pluszban még kritikus volt és nem író, s így ítéleteiben sokkal tárgyilagosabb lehetett, szóba sem jöhetett nála semmiféle esetleges részrehajlás vagy féltékenység, mint például egy író-szerkesztőnél. A lapot egyedül, segítség nélkül szerkesztette. Minden beküldött kéziratot elolvasott és valami hihetetlen érzékkel tudta kiválasztani az értékes írásokat. Csak a tehetséget nézte, nem a politikai pártállást. A szellemi szabadság és függetlenség fellegvára lett szerkesztői tevékenysége révén a folyóirat, új, értékes irodalmi alkotásoknak és íróknak teremtett fórumot. Szerkesztői elve: a tehetség mindenek előtt. Szellemi függetlenséget hirdetett és a művészet önmagáért való nagyszerűségében hitt (Fart pour Fart). A folyóirat címe egyben programot és kihívást is jelentett.

Nóta bénél Céljának tekintette a magyar irodalomnak a nyugati nagy irodalmak színvonalára emelését. Határozottan szembefordult a félfeudális ország epigonizmusba (olyan irányzat, magatartás, eljárás, amely valamely korábbi mintát szolgaian utánoz) süllyedt irodalmával, de elődjének tekintette a XIX. század második felében jelentkező új törekvéseket és szélesre tárta kapuit a korszerű nyugati stílusirányzatok előtt.

A három Nyugat-nemzedék • A folyóirat történetében három korszakot, három nemzedéket különböztetünk meg.

A 40-es években szárnyát bontogató írónemzedékből is sokan a Nyugat örököseinek tekinthetők. Vagy azért, mert a Magyar Csillagban már megjelentek műveik, vagy azért, mert a „nyugatos” irodalom vonzáskörébe tartoznak. Negyedik nemzedékként is emlegetik a 40-es években kirajzó költőket, írókat - Pilinszky Jánost, Nemes Nagy Ágnest, Mándy Ivánt.

A XX. század első felének irodalmában jelentős a Nyugat szerepe, de nem kizárólagos. Az újító szellemű Kassák Lajos például a Nyugaténál merészebb hangú, modern és olykor megbotránkoztatást keltő írásokat közölt rövid életű folyóirataiban az első világháború idején, illetve a 20-as években {Ma, A Tett, Munka, Dokumentum). ¹

1. Hogyan korszakolhatjuk a XX. századi magyar irodalmat? 2. Milyen fontosabb társadalmi-politikai változások zajlottak le a XX. század első felében? Sorolj fontosabb dátumokat! 3. Hogyan alakult a századvég szellemi élete? 4. Milyen folyóiratok jelentek meg a századforduló tájékán? Szerkesztőket is említs! 5. Ki volt Négyesy László? Miről híres a korszakban a budapesti bölcsészkar Négyesy-szem inári urna?

Ф 6. Milyen szerepet töltött be a Nyugat című folyóirat az irodalom fejlődésében? 7. Története során kik voltak a Nyugat szerkesztői? 8. Kik tartoznak a Nyugat három nemzedékéhez?

S9.A 40-es években jelentkező írókat miért emlegeti az irodalomtörténet a Nyugat örököseiként? 10. Milyen lapokat indított Kassák Lajos?

Ez a anyag a magyar irodalom Debreceni tankönyvéből  a 11. osztály számára