uabooks.top » Magyar irodalom » BABITS MIHÁLY
Інформація про новину
  • Переглядів: 82
  • Дата: 19-06-2020, 04:41
19-06-2020, 04:41

BABITS MIHÁLY

Категорія: Magyar irodalom





Попередня сторінка:  MÓRICZ ZSIGMOND
Наступна сторінка:   KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

 

BABITS MIHÁLY (1883-1941)

Az irodalmi értékítélet koronként változik. A kortársak többnyire Ady mögé jelölték ki helyét. Ma már Babitsról az az általános vélemény, hogy nem Ady után, hanem Ady mellett van helye. A népnemzeti irányzatot váltó modern, esztétikai és tartalmi értelemben is a XX. századi világot kifejezni és értelmezni akaró irodalom vezéregyénisége volt. Műveltsége és ízlése kétezer év irodalmának és kultúrájának átfogására tette alkalmassá, az európai szellem értékeinek átmentését ugyanúgy alapfeladatnak tekintette, mint az újítás fontosságát.

ÉLETÚTJA

Gyermekkora, iskolái • 1883. november 26-án született Szekszárdon. Értelmiségi családból származott. Édesapja, Babits Mihály törvényszéki bíró volt. Édesanyja, Kelemen Auróra.

Elemi iskoláit Budapesten és Pécsett végezte el. 1893 őszétől a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult (itt végzett apja és nagyapja is). 1901-ben a budapesti bölcsészkar magyar-francia szakára iratkozott be, de a franciát hamarosan latinra cserélte. Az egyetemi évek talán legmeghatározóbb élményét a Négyesy László vezette stílusgyakorlati szeminárium jelentette. Itt szövődött barátsága Juhász Gyulával, Kosztolányi Dezsővel, Karinthyval. Esztétikai és filozófiai érdeklődése mellett görög, német,

francia, angol, olasz nyelvet is tanult. Fordított és foglalkoztatta a modern pszichológia is.

Babits nevét a magyar irodalmi életben A Holnap antológia tette ismertté. 1908 szeptemberében a Juhász Gyula kérésére küldött versei jelentek meg itt.

A tanár • Az egyetem elvégzése után Baján, a cisztercita gimnáziumban mint világi ideiglenes helyettes tanár töltötte gyakorló évét. 1906-ban szerzett tanári oklevelet. Ezután Szegeden vállalt tanári állást az állami főreáliskolában.

1908. június 24-én az erdélyi Fogarasra nevezték ki rendes tanárrá. Babits valóságos száműzetésnek élte meg „világ végére” helyezését. Három tanévet töltött a fogarasi gimnáziumban. Saját bevallása szerint magányosan és szabadidőben bővelkedve. Sokat és sokfélét olvasott, tanult és írt. 54 verse és Dante Isteni színjátékának bravúros fordítása született itt.

1911-ben Újpestre helyezték a Könyves Kálmán Gimnáziumba. Ettől az évtől kezdve a Nyugatnak is állandó munkatársa lett. 1912 novemberétől 1916 elejéig a budapesti tisztviselő-telepi gimnázium tanára.

Háború, forradalom • Babits az első perctől kezdve tiltakozott az esztelen vérontás, a háború ellen. Hazafiatlansággal és erkölcstelenséggel vádolták. Támadói - tanártársai közül is néhányan - hazafias szempontból alkalmatlannak tartották a tanári pályára. Hecckampány indult ellene. Rövid ideig tanári állását is fel kellett adnia, majd egy másik gimnáziumba helyezték, ahol nyugdíjazásáig (1919) tanított.

Házassága • A közélet viharai elől magánéletbe menekült. 1921-ben házasságot kötött Tanner Ilonával, aki magát Kazinczy felesége után Török Sophie-nak nevezte. Kapcsolatuk Babits számára élete végéig kiegyensúlyozott családi hátteret jelentett. Anyagi helyzetük is rendeződött, 1923-ban az esztergomi Előhegyen kis telket és házat vásároltak, a nyarakat ettől fogva mindig ott töltötte a család. Közös gyermekük nem lévén, egy rokon kislányt, Ildikót fogadták örökbe.

Az irodalmi élet szervezője • 1927-ben Baumgarten Ferenc halála után Babits lett a Baumgarten-díj kurátora (elnöke). 1929-től haláláig a Nyugat egyik szerkesztője volt. Mindkét tevékenysége alatt a szellemi igényesség vezérelte, s egyben anyagi biztonságot is hozott Babits számára.

Baumgarten Ferenc (1880-1927) magyar származású, de Németországban élő esztéta volt. A magyar irodalomban azzal tette nevét halhatatlanná, hogy mintegy egymillió pengőt kitevő vagyonát a magyar írókra hagyta. Olyan magyar írók kapták az alapítvány kamatait, akiknek munkássága csakis eszmei célokat szolgált.

Betegsége • 1934 fordulópont volt a költő életében: ekkor tapasztalta betegsége első jeleit. Később így vallott róla: Engem éveken át egy gonosz kór keze fojtogatott: szó szerint fuldokolva és lihegve jártam a világot,

mintha a levegő kiapadt volna körülöttem. 1937-ben orvosai gégerákot állapítottak meg panaszai okául. Állapota 1940 elején rosszabbodott, ennek ellenére vállalta márciusban az olaszországi utazást. 25-én San Remóban átvehette a Dante-fordításokért az olasz állam kitüntetését, a San Re-mo-díjat. Még ez évben az MTA tagjai közé választotta. 1941. augusztus 4-én halt meg Budapesten a Siesta szanatóriumban.

MUNKÁSSÁGA

Munkásságának jellemzői • Babits a hazai irodalmi hagyomány örököse volt elveiben, erkölcseiben. A szabadelvű, polgárosult nemesség eszméit igyekezett átmenteni saját korába, amikor a politikusok végzetes világháborúba sodorták az országot. Történelmi példaképei azok az államférfiak voltak, akik fejlett közjogi viszonyokat, virágzó tudományt és művészeteket akartak meghonosítani (pl. Széchenyi István). Irodalmi példaképei a magyar költészet klasszikusai közül kerültek ki, főleg Kölcsey, Vörösmarty és Arany hatott rá. Költészetének legjellemzőbb sajátossága a gondolati-filozófiai mélység, szemlélődő, tűnődő attitűd, amely nem hiányzik a korábbi magyar lírából, és amely a lét értelmezéséhez segítségül hívja a modern ember megannyi problémáját. írói hitvallása: az irodalom egymagában.

Az új irodalmi ízlés híve volt. Adyhoz hasonlóan a szimbolizmus sajátságait mutatta. O azonban a művészi formát nemcsak eszköznek, hanem célnak is tekintette. Versei óriási formai változatosságot és gazdagságot mutatnak. Nagy szerepe van költészetében a játékosságnak. Nem felszínes játék ez, hanem művészi varázslás. Újszerű ritmusokat, dallamokat csalt ki a nyelvből. Ezért nevezzük formaművésznek is.

Gondolatisága nemcsak a vers magvas gondolati anyagában, hanem kifejezésmódjában is érvényesült. Nem a saját érzelmeiről beszélt, hanem a gondolat erejével keltett érzelmeket az olvasóban. Költői hitvallása: Egy vers jobb lesz és nem rosszabb, ha az ész építi.

Tárgyias költőnek is nevezzük: személyétől független tárgyakról, személyekről szólva jobban ki tudta fejezni érzelmeit, mintha vallomást tett volna arról, hogy mit érez. Nézeteit elméleti írásaiban is kifejezésre juttatta.

Babits igazi poéta doctus, tudós költő volt. Kezdetben filozófusnak készült, de éppúgy érdekelték az irodalom elméletével kapcsolatos tanulmányok is. Egyetemi évei alatt főleg Schopenhauer és Nietzsche, később, a fogarasi években Bergson filozófiája, valamint Szent Ágoston hatott rá.

Kötetei • Első kötetének - Levelek Iris koszorújából (1909) - verseit az 1902-től írt alkotásaiból válogatta össze. Gyűjteményes jellegű abban az értelemben is, hogy egymástól eltérő, sokszínű arcát mutatja meg benne a költő. A köteteim egyben értelmezi a sokszínűséget, hiszen írisz a görög mitológiában az istenek követe, az ezerszínű szivárvány istennője. A versek az istennő koszorújának levelei. Téma-, stílus-, hang

nem- és versformabeli sokszínűség jellemzi a kötetet. Újklasszicizmus és modernség egyszerre szólal meg a versekben. Egy dolog azonban mindvégig állandó: a minőség iránti elkötelezettség. Kötetét három nagyszerű óda vezeti be, s mindhárom felfogható ars poeticának, programversnek: In Horatium, Óda a bűnhöz, Himnusz Irishez.

1911 áprilisában jelent meg Babits második kötete, a Herceg, hátha megjön a tél is!, amelynek versei Henri Bergson és Nietzsche filozófiájának hatását mutatják. A kötet talán legfontosabb és legismertebb verse az Esti kérdés. Szépségét képei és a megidézett hangulatok adják, nyugtalanítóvá talán a megválaszolhatatlan kérdések teszik.

1916 januárjában jelent meg harmadik kötete, a Recitatív. Ady ez-alkalommal verssel üdvözölte a költőt. A kötet első részének darabjait (Fogaras című verscsoport) a száműzetésként megélt fogarasi évek élményei ihlették. Szinte mindegyik vers az egyéni léthelyzet keserűségéről tanúskodik. A kötet második része az Intermezzo címet viseli.

A Béke és háború közt című kötetben az 1913 és 1916 között keletkezett versek kaptak helyet. A napi politikától magát mindig távol tartó költő Május huszonhárom Rákospalotán című versében az 1912, május 23-i tüntetés eseményeire reagál. (A rendőrség a tüntetők közé lőtt.) A kötet egyik legjelentősebb verse a Húsvét előtt (1916), mely a háborúellenes költészet legnagyobb darabja.

 

1820-ban jelent meg a Nyugtalanság völgye című kötete, 1925-ben a Sziget és tenger című gyűjtemény. A kötet bevezetőjeként álló Örökkék ég a felhők mögött (Vallomás helyett hitvallás) című verse a megújult önbizalomról, hitről, új erőről árulkodik.

1929-ben látott napvilágot újabb verseskötete, Az istenek halnak, az ember él. A költeményekből kibontakozó magatartás az értékek, a hagyományok védelmét jelentette egy olyan korban, amikor a világ szorongással, rettegéssel töltötte el az embert. A látszólagos visszavonulás az etikátlan világtól való elhatárolódást jelentette.

Az emberi szenvedéssel való azonosulás, a prófétaszerep vállalása a Versenyt az esztendőkkel! (1934) kötet lapjain bontakozik ki. Ez az utolsó verseskötete. 1937-ben Összes verseinek bővített kiadása jelent meg.

A tanulmányíró • 1910 és 1911 között jelentek meg első irodalom-történeti, irodalomkritikai munkái: Petőfi és Arany (1910), Az irodalom halottjai, Az ifjú Vörösmarty (1911), Tanulmány Adyról (1920). Legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása Az európai irodalom története (1932). Keresztül-kasul az életemen címmel emlékeit és tanulmányait foglalta kötetbe 1939-ben. Utolsó tanulmánykötete 1941-ben jelent meg írók két háború közt címmel.

A műfordító • Babits legkitűnőbb műfordítóink egyike. Az Isteni színjáték fordítása egyedülálló vállalkozás a magyar irodalomban. Babits először az első résszel, a Pokol fordításával készült el 1913-ban. A húszas években látott napvilágot Dante-fordításának folytatása, a Purgatórium,

a befejező rész pedig Paradicsom címmel 1923-ban. A teljes fordítás 1929-ben jelent meg.

A Dante-fordításon kívül, mely kétségkívül fordítói munkásságának megkoronázása, vannak más fordításai is. Magyarra ültette Shakespeare egyik kései darabját, A vihart (1916). Fordított Oscar Wilde-verseket (1916). Pávatollak címmel műfordítás-kötete jelent meg 1920-ban. Lefordította a világirodalom erotikus költészetének remekeit Erato címmel (1921). 1923-ban jelent meg Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal közösen készített Baudelaire-íordítás. Fordította E. A. Poe-t: Groteszk és arabeszk (1928) és Theopfile Gautier-t: Kleopátra egy éjszakája (1922). Lefordította az Oidipus királyt Szophoklésztól és halála előtt még befejezte az Oidipus Kolónosban című dráma fordítását.

A prózaíró • Regényei, elbeszélései nem érik el költészetének magasságait, ennek ellenére a mai prózairodalom jelentős darabjai között a helyük. Első regénye, A gólyakalifa. 1922-ben jelent meg Tímár Virgil fia című lélektani regénye. Szatirikus regényében, a Kártyavárban (1923) krimiszerű történet keretében a századelői pesti panamák világába kalauzolja el az olvasót. Önéletrajzi regényén, a Halálfiam hat évig dolgozott, 1927-ben jelent meg. Család- és nemzedékregény is. A szereplők személyiségrajzában felsejlenek az ifjú Babits vonásai. 1933-ban jelent meg Babits utolsó regénye, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című negatív utópia. A történet Babits kora után 100 évvel játszódik. A főhős arra kényszerül, hogy szülővárosát bombázza. 1937-ben látott napvilágot a Hatholdas rózsakert című novelláskötete.

1. Hogyan kapcsolódnak Babits Mihályhoz a következő helynevek, nevek, dátum: Szekszárd, Budapest, Pécs, Baja, Szeged, Újpest, Esztergom, Tanner Ilona, Baumgarten Ferenc, San Remo-díj, 1941. augusztus 4.?

Ф 2. Babits versesköteteinek címe jól szemlélteti költői magatartásának változásait. Milyen versesköteteit ismered? Sorold fel megjelenésük sorrendjében! 3. Milyen prózai műveit ismered Babits Mihálynak? 4. Babits igazi poéta doctus volt. Kik voltak azok a filozófusok, akik legjobban hatottak rá? 5. Mely kötetek jellemzik a tanulmányíró Babitsot? 6. Babits legkitűnőbb műfordítónk egyike. Milyen fordításait ismered?

A lírikus epilógja

Csak én bírok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam. S

S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi, de hogyha van is, Isten tudja hogy’ van?

Vak dióként dióban zárva lenni s törésre várni beh megundorodtam.

Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm,

Csak nyilam szökhet rajta át: a vágy -de jól tudom, vágyam sejtése csalfa.

Én maradok: magam számára börtön, mert én vagyok az alany és a tárgy, jaj én vagyok az ómega s az alfa.

Amit a műről tudnod kell

Keletkezése • A lírikus epilógja Babits Mihály korai versei közé tartozik. 1903 júniusában írta, és a Levelek Iris koszorújából című kötet (1909) epilógusának (utóhangjának) szánta. Ifjúkori ars poeticái közé tartozik, az In Horatiummal és a Himnusz lrishezze\ együtt.

Műfaja • Elégia, versformájával a petrarcai szonett hagyományait követte, típusa ars poetica. Címe: kettős értelmezést rejthet magában: jelentheti a határozott névelő miatt saját záró gondolatait, jelenthet általánosítást is a költőkre vonatkoztatva.

Témája • Általában a világ megismerésének lehetetlenségéről szól. A külvilág hatásainak és a költőben zajló „harcnak" a bemutatása. Babits önmagát, költészetének természetét, törekvéseit és ezek eredményét vizsgálja. Lírai panasz.

Szerkezete • A négy versszak négy mondat, amelyek szemben állnak egymással. A vers legfőbb formaalkotó elve az ellentét.

1. vsz.: a tehetetlenség érzése uralja, a valóság és a vágy ellentmondó feszültsége. A teljességet akarja, de csak magáról tud írni, költészetének eredményeit vizsgálja.

2. vsz.: megkérdőjelezi a mindenség létezését, az én kerül előtérbe. Az önmagába zártság fokozódó keserűségét érzékelteti a Vak dióként dióban zárva lenni.

3. vsz.: csak a vágy tud kitörni ebből a bűvös körből, ő nem.

4. vsz.: felméri saját korlátáit, az én önmagát nem képes kívülről szemlélni, noha ez a szándék hatja át. Magára marad személyiségével, ő az alany és a tárgy, így versei nem találnak megértésre. A zárlat látszólag pesszimista, valójában azonban épp az individualista szemlélet miatt nem az: jaj én vagyok az ómega s az alfa, a megszokottal fordított sorrendben a világmindenség ősi szimbóluma, a vég és a kezdet. Ezzel bezárul a bűvös kör, s az utolsó szakasz visszakapcsol az elsőre, a min-denséget vágyom versbe venni sorához. A mindenség azonosul az énnel.

Filozófiai hatások • Elsősorban Schopenhauer hatása érezhető a versben. Schopenhauer szerint nem küzdeni kell, hanem éppen ellenkezőleg: lemondani a küzdelemről, szemlélődő magatartást kell felvenni. Erre csak kivételes egyéniség képes. A dió- és a bűvös kör metafora is schopenhaueri eredetű. A vágy-nyila metafora eredetére pedig Nietzsche fő művében, az Imigyen szála Zarathustra címűben bukkantak rá a

filológusok, ahol még az alfa és az ómega kifejezések is megtalálhatóak. Ennek elsődleges forrása azonban a Biblia (Jelenések könyve 1. 8.).

Kifejezőeszközök • Ellentét, metafora, költői kérdés, szimbólum, alliteráció, figura etymologica.

Üzenete • A vers fő kérdései: a külvilág sokszínűségének megismerhetősége, az egyén és a világ kapcsolata. Ellentét, feszültség érezhető a költemény egészén, mert Babits számára e kettő - a vágyak és a lehetőségek - összeegyeztethetetlen. Hiába vágyik a mindenség megismerésére, egy lírikus önmagát ismeri igazán, bezárkózik biztonságot adó dióhéjába, így egyedül marad alkotásaival.

1. Mikor keletkezett A lírikus epilógja című költemény? Hol jelent meg? 2. Értelmezd a verset! 3. Miért tekintjük a költeményt Babits ifjúkori ars poeticájának? 4. Milyen filozófiai hatások érződnek ebben a versben?

Ф 5. Mit jelent az alfa és ómega kifejezés? Kitől ered? 6. Mi a versformája? Ismerd fel, állapítsd meg rímképletét! 7. Mi a vers mondanivalója?

Ili 8. Szerinted ismerjük-e önmagunkat igazán?

Esti kérdés

Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden fűszál lágy leple alatt egyenessen áll és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán nem veszti a szivárványos zománcot és úgy pihennek e lepelnek árnyán, e könnyű, síma, bársonyos lepelnek, hogy nem is érzik e lepelt tehernek: olyankor bárhol járj a nagyvilágban, vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban, vagy kávéházban bámészan vigyázd, hogy gyújtják sorban a napfényü gázt; vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel nézzed a lombon át a lusta holdat; vagy országúton, melyet por lepett el, álmos kocsisod bóbiskolva hajthat; vagy a hajónak ingó padlatán szédülj, vagy a vonatnak pamlagán; vagy idegen várost bolygván keresztül állj meg a sarkokon csodálni restül a távol utcák hosszú fonalát,

az utcalángok kettős vonalát; vagy épp a vízi városban, a Ríván hol lángot apróz matt opáltükör, merengj a messze múltba visszaríván, melynek emléke édesen gyötör, elmúlt korodba, mely miként a bűvös lámpának képe van is már, de nincs is, melynek emléke sohse lehet hűvös, melynek emléke teher is, de kincs is: ott emlékektől terhes fejedet a márványföldnek elcsüggesztheted: csupa szépség közt és gyönyörben járván mégis csak arra fogsz gondolni gyáván: ez a sok szépség mind mire való? mégis arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz, a tarka márvány? minek az est, e szárnyas takaró? miért a dombok és miért a lombok s a tenger, melybe nem vet magvető? minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő szizifuszi kő? miért az emlékek, miért a múltak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny fűszálat: miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?

Amit a műről tudnod kell

Keletkezése • Babits 1908-ban Szegeden írta az első tizenkét sort, de csak 1909 áprilisában fejezte be Fogarason. Az 1911-ben megjelent Herceg, hátha megjön a tél is! című kötet egyik legfontosabb verse.

Műfaja • Filozofikus költemény. A költemény filozófiai alapgondolata: az utolsó két sorban elhangzó két kérdés a lét és nemlét, születés és halál miértjére, okára kérdez rá, amelyre nincs és nem is lehet válasz. A kérdés fontosabb is, mint a válasz, és jellemző Babits filozofikus verseire.

Bergson hatása - Babits tanulmányt is írt Bergson filozófiája címmel (Nyugat, 1910), az ő hatása ismerhető fel a versben. Különösen Bergson elmélete az időről, mely különbséget tesz a mérhető, objektív idő és az egyén szubjektív, nem mérhető, teremtő ideje között. Az egész múlt él és hat a jelenben: ez a teremtő idő. Az emlékezés pedig nem

visszatérés a múltba, hanem a múlt minduntalan betolakodása a jelenbe. A múlt a lélek, a jelen, a test: az emlékezés a lélek hatása a testre - írta Babits az említett tanulmányában. Ez nagyon fontos gondolat a vers megértése szempontjából.

Témája • A lét alapkérdései, az élet értelmére, céljára kérdez, a fő kérdés: miért élünk? Címe: minőségjelzős névszó, az időpont megjelölése utal a költőt foglalkoztató kérdésekre.

Szerkezete • A költemény egyetlen 53 sorból álló nagy mondatszerkezet. Az értelmi tagolás három része: a nyitány Midőn mondatkezdése, az olykor és az ott újraindítása.

I. egység (1-12. sor, jelen): a Midőn időhatározó szóval kezdődően egy tavaszi-nyári esti élménye, annak leírása, milyen csodálatos, amikor az est leszáll. Ezt egy összetett (kibontott) metaforával jeleníti meg a költő.

II. egység (13-34. sor, múlt): az olyankor határozószóval kezdődik. Ezek az emlékezés képei. Valós élményeken alapuló képek: a barna, bús szoba Fogarast, a kávéház Szegedet, a domboldal Baját, a következő képek a még távolabbi gyerekkort idézik fel. Végül első velencei útjának emlékképei tűnnek elő, a legfrissebb és a legerősebb emlék valamennyi közül. Babits egész életében csodálta Itáliát.

III. egység (35-53. sor, jövő): az ott határozószótól kezdődik a harmadik egység, jóllehet a velencei képek folytatódnak még, de innentől mindennek a megkérdőjelezése folyik. Tíz kérdés hangzik el összesen, válasz nélkül visszhangoznak bennünk. Miért van mindez, hisz úgyis hiábavaló minden - sugallják e kérdések. Hiúságok hiúsága, utalhatunk Kölcsey Vanitatum vanitasára, s vele a Bibliára. Ha nincs oka és célja az emberi életnek - tágabban a létnek -, akkor egyedüli értelme benne, magában, tehát a létben keresendő. Ez adja tragikus szépségét is.

Kifejezőeszközök • Metafora, megszemélyesítés, alliteráció, különleges költői jelzők, ismétlés, költői kérdés. Verselése: időmértékes, páros és keresztrímeket alkalmaz, néhol ölelkező rímet is találunk. Impresszionista stílusban íródott.

Üzenete • A költő a létezés okaira kérdez rá, ám a befejezés azt sugallja, hogy a költemény feloldatlan marad, hiszen a kérdésekre nem kapunk választ. A megelőző sorokban mégis ott sejlik a felelet: a jelen és a múlt szépségét bemutató képek, a kellemes, szívet melengető emlékek adják a választ az elmúlás kísértő félelmeire.

1. Mikor keletkezett az Esti kérdés című költemény? 2. Hova sorolható műfaji szempontból? Mi a témája? 3. Melyik filozófus hatása ismerhető fel ebben a versben? 4. Mi a költemény filozófiai alapgondolata? 5. Milyen a mű szerkezete? 6. Elemezd, értelmezd! 1

1. Keress költői kifejezőeszközöket a versben!

Húsvét előtt

S ha kiszakad ajkam, akkor is, e vad, vad március évadán, izgatva belül az izgatott fákkal, a harci márciusi inni való

sós, vérizü széltől részegen, a felleg alatt,

sodrában a szörnyű malomnak: ha szétszakad ajkam, akkor is, ha vérbe lábbad a dallal és magam sem hallva a nagy Malom zúgásán át, dalomnak izét a kínnak izén

tudnám csak érzeni, akkor is - mennyi a vér! -szakadjon a véres ének!

Van most dicsérni hősöket,

Istenem!

van óriások vak diadalmait zengeni, gépeket, ádáz munkára hűlni borogatott ágyuk izzó torkait: de nem győzelmi ének az énekem, érctalpait a tipró diadalnak nem tisztelem én, sem az önkény pokoli malmát: mert rejtek élet száz szele, március friss vérizgalma nem tűri géphalált zengeni, malmokat; inkább szerelmet, embert, életeket, meg nem alvadt fürge vért: s ha ajkam ronggyá szétszakad,

akkor is

ez inni való sós vérizü szélben, a felleg alatt,

sodrában a szörnyű Malomnak, mely trónokat őröl, nemzeteket, százados korlátokat roppantva tör szét, érczabolát, múltak acél hiteit, s lélekkel a testet, dupla halál vércafatává

morzsolva a szűz Hold arcába köpi

s egy nemzedéket egy kerékforgása lejárat:

én mégsem a gépet énekelem márciusba, most mikor a levegőn, a szél erején érzeni nedves izét vérünk nedvének, drága magyar vér italának:

nekem mikor ittam e sós levegőt, kisebzett szájam és a szók most fájnak e szájnak: de ha szétszakad ajkam, akkor is, magyar dal március évadán, szélnek tör a véres ének!

Én nem a győztest énekelem, nem a nép-gépet, a vak hőst, kinek minden lépése halál, tekintetétől ájul a szó, kéznyomása szolgaság, hanem azt, aki lesz, akárki, ki először mondja ki azt a szót, ki először el meri mondani, kiáltani, bátor, bátor, azt a varázsszót, százezerek várta lélekzetadó szent embermegváltó, visszaadó, nemzetmegmentő, kapunyitó, szabadító drága szót, hogy elég! hogy elég! elég volt! Hogy béke! béke! béke! béke már!

Legyen vége már!

Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen.

Szóljanak a harangok, szóljon allelujja! mire jön új március, viruljunk ki újra! egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort, búzát,

bort a feledésre!

Ó béke! béke! legyen béke már!

Legyen vége már!

Aki halott, megbocsát, ragyog az ég sátra. Testvérek, ha túl leszünk, sohse nézünk hátra!

Ki a bűnös, ne kérdjük, ültessünk virágot, szeressük és megértsük az egész világot: egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort, búzát, bort a feledésre!

Amit a műről tudnod kell

Keletkezése • A közélet eseményei állásfoglalásra késztették Ba-bitsot is. Verset írt a véres csütörtök élményéből (Május huszonhárom Rákospalotán) és - bár idegenkedett a nyilvános szerepléstől - részt vett a Zeneakadémia 1916. március 26-i matinéján. Ekkor maga olvasta fel a magyar irodalom egyik legszebb békeversét, a Húsvét előttet, melyben bátran kiállt a háború ellen. Erre az időszakra esik Babits meghurcoltatása is. A Recitatív című kötet darabja.

Műfaja • Rapszódia, azzá teszi a formákat szétfeszítő szenvedély, ideges ritmus, a szabad versre emlékeztető megoldások, a gondolatok és érzelmek hullámzása. Ugyanezen okok miatt az expresszionista stílus hatását is felfedezhetjük. Címe: időpontot meghatározó névutós névszó, a keresztény feltámadás ünnepére utal. A feltámadást a költő a békével azonosítja. A húsvétra utalnak a versben a tavasz színei, ízei [vér, sós ízű szél), a harangszó és az alleluja. A Megváltóra a szó jelzőbokra: embermegváltó, visszaadó, nemzetmegmentő, kapunyitó.

Témája • Állásfoglalás a béke és a felvilágosult emberiség eszménye mellett, a háború értelmetlenségének a kimondása és a békevágy. A költő (beszélő) egy közösség nevében, annak szószólójaként lép elő.

Szerkezete • A vers szerkezetét, illetve az egyes részek hosszát a gondolati egységek szabják meg, a sorhosszúságot pedig az érzelmi intenzitás.

Négyszer kezd bele a költő valaminek a kimondásába. A kimondásnak azonban számos akadálya van. Az egyik az, hogy oly mély és intenzív az embertelenség korszakának elutasítása, és oly végső pontjára jutott már a fájdalom, hogy nehezen önthető szavakba. A másik pedig a kimondott szó hitelében való kétkedés: S ha kiszakad ajkam, akkor is (1. sor), ha szétszakad ajkam, akkor is (9. sor), s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is (31. sor), de ha szétszakad ajkam, akkor is (53. sor).

Ezekkel a sorokkal kezdődik egy-egy újabb egység, ezek alkotják a vers gerincét, és egyben késleltetik annak a valaminek a kimondását. A szabadító drága szó a 70. sorban (I. rész) hangzik el először, és mindjárt háromszor megismételve, tehát nyomatékosan: hogy elég! hogy elég! elég volt! Többször ismételve hangzik a folytatás is a vers II. részében:

Hogy béke! béke! az utolsó két egység elején. A szabadító szó kimondása után megkönnyebbülés következik be, az utolsó két versszak dalszerűsége jelzi ezt. Ez a himnikus szárnyalás szorosan kapcsolódik a címben kifejezett várakozáshoz. így lesz a béke kimondásával a feltámadás, a keresztényi kiengesztelődés himnusza is ez a vers.

Verselése, rímei, mondatai • Az I. rész szaggatott, szabálytalan időmértékes sorai, rím nélküli szabadversre emlékeztetnek, s a sorát-hajlások is jelzik ezt. A II. részben a dalforma domináns, a szabálytalan időmértékes sorokat hangsúlyos, magyaros verselés váltja fel, változatos rímek: többnyire keresztrímek találhatók benne. Az alapvető mondattípus a többszörösen összetett, alá- és mellérendelés. Kettő kivételével (kijelentő) mindegyik felkiáltó vagy felszólító mondat. A bonyolult mon-datépítkezés bizonyítéka lehet Babits mondatmegújító szándékának. A vers gondolati egységét a főmondat és a hozzá kapcsolódó mellékmondatok viszonya határozza meg.

Kifejezőeszközök • Metafora, megszemélyesítés, ismétlés, költői felkiáltás, halmozás, költői jelzők találhatók a versben. Szimbólumai: a bor-búza a békesség, a húsvét pedig a béke, a feltámadás jelképe. A vers motívumai között található olyan allúzió1 is, amely tudatosan Vörösmarty, Berzsenyi költészetének motívumvilágát idézi.

Üzenete • Babits a lelkiismeret és az értelem, a józanság és a felelősségérzet nevében szól az emberi értékek védelmében az értelmetlen öldöklés, a háború ellen.

1. Melyik versében tiltakozott az élet- és értékpusztítás ellen Babits Mihály? 2. Mi a vers témája?

Ф 3. Értelmezd a költemény címét? Hol történik utalás a versben a húsvétra? Mennyiben árnyalja ez a vers értelmezését? 4. Milyen a mű szerkezete? 5. Milyen poétikai eszközöket használt Babits a Húsvét előtt című versben? Keress példákat!

1. A magyar irodalom nagy verseivel rokonítható a Húsvét előtt, ez is növeli patetikus hatását. Milyen közös stilisztikai elemmel találkozunk Vörösmarty A vén cigány, Berzsenyi A magyarokhoz II., Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versekben?

Petőfi koszorúi

Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága?2

Hol a szem, szemével farkasszemet nézni?

Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát?

Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak

szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, mint az olcsó gyertyák.

Szabadság csillaga volt hajdan a magyar, de ma már maga sem tudja, hogy mit akar: talány zaja, csöndje és úgy támolyog az idők sikátorán, mint átvezetett rab a fogház udvarán börtönből börtönbe.

Ki ünnepli ОТ ma, mikor a vágy, a gond messze az Övétől, mint sastól a vakond avagy gyáván bújik, s a bilincses ajak rab szavakat hadar?

Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit.

Óh, vannak koszorúk, keményebbek, mint a deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a hideg temetőnek!...

Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot, melyet eszméinek ellensége rádob emlékére — kőnek!

Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad! Nem drótos füzérbe görbítve - légy szabad virág szabad földön:

hogy árván maradva megrablott birtokán mondhassa a magyar: „Kicsi az én szobám, kicsi, de nem börtön!”

Avagy virág vagy te?... légy virág, légy vigasz! Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz az Ő ünnepségén:

Koporsó tömlöcét aki elkerülte, most hazug koszorúk láncait ne tűrje eleven emlékén!

Amit a műről tudnod kell

Babits Mihály költészetére a 20-as évek elejétől az értékőrzés magatartása jellemző. Az ország szétszabdalása után próbálta meghatározni az egységes magyar kultúra sajátosságait, melyek egyszersmind az európai szellemiség elidegeníthetetlen jellemzői is. Ilyen szándék vezette Petőfi koszorúi című versének megírásakor.

Keletkezése • Az 1925-ben kijövő Sziget és tenger című kötetben jelent meg. A verset Babits Petőfi születésének 100. évfordulójára írta.

A Nyugat hozta az 1923. január 1-jén megjelenő számában. Közéleti költészetének nyitánya ez a költemény.

Szerkezete • A hat strófából álló versben három idő szembesítésével találkozunk: jelen-múlt-jövő. Az első sorok kérdései: Hol a szem, szemével farkasszemet nézni? / Ki meri meglátni, ki meri idézni / az igazi arcát? -tulajdonképpen tagadások. A nagy költőelőd üzenete hatástalan marad, ha hiányzik az őt megfelelően értelmezők közössége. Ennek a hiánynak az okát a 2. és 3. versszakban a történelem alakulásával magyarázza Babits. Szembeállítja a jelent a múlttal: Szabadság csillaga volt hajdan a magyar,/de ma már maga sem tudja, hogy mit akar. Régen a cél tudata határozta meg a magyarság sorsát, most a zűrzavar és irányvesztettség. A XX. század vezetői méltatlanok az elődökhöz, vágyaik, gondolataik távol állnak... az Övétől, mint sastól a vakond/ ...Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal / hozza koszorúit. Az utolsó három szakaszban a költő a magyar ifjúsághoz, a jövő nemzedékéhez fordul: Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot,.. .légy te a virág magad,.. .légy virág, légy vigasz! - tőlük várja a nemzeti megújulást Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz.

Üzenete • Babits arra figyelmeztet, hogy a múlt öröksége csakis a jelenre vonatkoztatva kelthető életre.

1. Milyen alkalomból írta Babits Mihály a verset? Mi jellemző ekkor költészetére? 2. Milyen szomorú történelmi esemény kapcsolódik 1920-hoz? 3. Nevezhetjük-e ezt a költeményt politikai versnek? Válaszodat indokold meg!

Ф 4. Babits 1910-ben megjelenő Petőfi és Arany című tanulmányában Petőfiről ezt írta: Petőfi nyárspolgár a zseni álarcában. Szerinted változott-e a véleménye a nagy költőelődről? Elhatárolódása Petőfitől politikai vagy inkább esztétikai természetű?

Ш 5. Milyen szembeállításokat találsz a versben? 6. Mit jelent, mire utalhat a Kicsi az én szobám, / kicsi, de nem börtön! verssor? 7. Értelmezd a következő verssort: Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal / hozza koszoruiti

Jónás könyve

(Rövidítve)

Az első részben: Jónás az Istentől azt a parancsot kapja, hogy menjen Ninivébe prófétálni, mert túl sokat vétkeztek a városban. Jónás menekül az Úr parancsa elől, mert utálja a prófétaságot. Hajóra száll, és egy békés szigetre vágyik, ahol magány és békesség veszi körül. Isten ekkor egy nagy vihart támaszt a tengeren. Jónás a hajó fenekére menekül a vihar elől. Fel sem merül benne, hogy ez Isten bosszúállása.

A második részben: a cethal gyomrában van Jónás. Isten meg akarja leckéztetni. 3 napig szenved. Nem döbben rá rögtön bűnére, csak később. Bízik abban, hogy Isten megmenti.

A szabadulás csak a 4. napon következik be.

A harmadik részben: három napon keresztül prédikál Ninivé különböző részein. A harmadik napon jut el a királyi palotába. Itt már várják, hallották

hírét, de csúfot űznek belőle. Megalázottnak érzi magát és iszonyú átkot kiált mindenkire. Istentől azt kéri, hogy pusztítsa el a várost.

... Halld, Hatalmas!

Hires Bosszúálló, szavamra hallgass!

Elküldtél engem, férgekhez a férget, kik ellenedre s fricskád nélkül éltek.

Én inkább ültem volna itt a pusztán, sorvadva, mint ma, gyökéren és sáskán.

De böjt s jámborság néked mint a pélva, mert vétkesek közt cinkos aki néma.

Atyjafiáért számot ad a testvér: nincs mód nem menni ahova te küldték Csakhogy a gonosz fittyet hány a jóra.

Lám, megcsufoltak, Egek Alkotója!

Szolgádat pellengérre állították, mert gyönge fegyver szózat és igazság.

Nincs is itt haszna szépszónak s imának, csak harcnak és a hatalom nyilának.

Én Jónás, ki csak a Békét szerettem, harc és pusztulás prófétája lettem.

Harcolj velük hát, Uram, sújtsd le őket!

Irtsd ki a korcs fajt s gonosz nemzedéket, mert nem lesz addig igazság, se béke, míg gőgös Ninive lángja nem csap az égre...

De Isten nem sújt le a városra.

A negyedik részben jön a magyarázat, hogy Isten miért nem pusztította el a várost. Jónás ráeszmél, hogy nem az ő feladata az ítélkezés, hanem a bátor harc, minden embertelenség és barbárság ellen.

r

... Es én ne szánjam Ninivét, amely évszázak folytán épült vala fel? melynek tornyai vetekedve kelnek? mely mint egy győztes harci tábor terjed a sivatagban, és utcái mint képeskönyv amit a történet irt, nyílnak elém? Ne szánjam Ninivének ormát mely lépcsőt emel a jövőnek?

A várost amely mint egy fáklya égett nagy korszakokon át, és nemzedékek éltek fényénél, s nem birt meg vele a sivatagnak annyi vad szele?

Melyben lakott sok százszor ezer ember s rakta fészkét munkálva türelemmel: ő sem tudta, és ki választja széllyel, mit rakott jobb-, s mit rakott balkezével?

Bizd azt reám, majd szétválasztom én.

A szó tiéd, a fegyver az enyém.

Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.

Ninive nem él örökké. A tök sem, s Jónás sem. Eljön az ideje még, születni fognak újabb Ninivék és jönnek uj Jónások, mint e töknek magvaiból uj indák cseperednek, s negyven nap, negyven év, vagy ezer-annyi az én szájamban ugyanazt jelenti...

Amit a műről tudnod kell

Babits Mihály utolsó, nagyívű költeménye, pályájának lezárása a Jónás könyve és a hozzá illesztett Jónás imája.

Keletkezése • Babits 1938 februárjában súlyos gégeműtéten esett át. Még kórházba kerülése előtt kezdte írni a művet, de csak augusztusban fejezte be, amikor állapota ideiglenesen javult. Feleségét augusztus 18-án a kézirat dedikált példányával lepte meg névnapján. Ő maga így vall a mű keletkezéstörténetéről: Ezt a verset egy nagy betegségben, egy életveszélyes műtét előtt állva kezdtem és terveztem. Hosszú hónapokon át, félönkívületben kísértett a szerencsétlen Jónás próféta alakja, aki a cethal gyomrában lelte időleges koporsóját. A próféta sorsa, a szellem sorsa, a világ hatalmaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai költőnek?

Műfaja • Elbeszélő költemény, példázatnak, parabolának is tekinthetjük, tehát olyan műnek, amely igazság, tanítás vagy tanulság bizonyítására vagy illusztrálására szolgál. Címe utal az alkotás főhősére, a bibliai történetre. Babits a Biblia ótestamentumi részének egyik rövid könyvét veszi alapul, annak sajátos átdolgozása, parafrázisa a mű. Ezzel egy több mint két és félezer éves, a zsidó-keresztény kultúrkörben mélyen gyökerező témához nyúlt. A bibliai Jónás próféta II. Jeroboám király idejében élt, aki Kr. e. 783 és 743 között uralkodott. Nem a szerzője, hanem a főszereplője az ószövetségi történetnek, amely Kr. e. 400-ban, vagy 400 és 200 között keletkezhetett.

Témája • A bibliai történetbe bújtatott önéletrajz, lírai önvallomás, a költő kívülről tekint magára, Jónás alakjában a saját szellemi önarcképét alkotja meg. A történet látszólag hűen követi az Ótestamentum eseményeit, az első rész végén azonban eltér attól.

Cselekménye; szerkezete • A költemény szerkezetét a prófétának önmagával, szerepével való küzdelme határozza meg. Négy részre tagolható:

I. Jónás menekül a küldetés elől. A tengerészek a tengerbe vetik.

II. A cethal gyomrában három nap, három éjjel. Jónás szemrehányást tesz Istennek.

III. Jónás teljesíti a küldetést: elmegy Ninivébe. Kinevetik prófétálá-sát. Nem teljesül be a fenyegetés.

IV. Isten a jók miatt megkegyelmez Ninivének. Jónásnak pedig a tök példájával világítja meg cselekedete értelmét.

Jónás alakja • Jónás esendő és patetikus {itt: szenvelgő) alak. Egyszerre vív kilátástalan harcot az Úr és a bűnös város ellen. Nem élhet annak, amire született, nem hagyják, hogy a maga értékrendjének megfelelően alakítsa sorsát. Isten és Jónás viszonya patriarchális. Az Úr kegyetlen, kettejük közül ő az aktív irányító, a próféta csupán reagál, de nem futamodhat meg küldetése elől. A prófétaság vállalását felsőbb hatalom, erkölcsi parancs követeli: a személyes érdekek ellenére is a jót kell szolgálnia, hiszen vétkesek közt cinkos, aki néma. A próféta kötelessége szólni az embertelenség ellen, még akkor is, ha a küzdelem komikus és eredménytelen.

Nyelvezete • A Jónás könyve nyelvi-stilisztikai jellegzetességei közé tartoznak az archaizmusok, amely régi korok megidézésének eszköze. Ennek különböző fajtáira találunk példát a szövegben: régies igealakok: rühellé (Babits korának modern köznyelvi kifejezése, archaizált formában), lélekze, kiére; régies szókapcsolatok: futván az Urat, ahol magány és békesség övezze, Bezároltattal, Uram, engem. Az egész mű a régi magyar szövegek nyelvezetét, a prédikátorok hangvételét utánozza.

Babits egyszerűségre és tömörségre törekedett a Jónás könyvé ben. Nem véletlen, hogy néhány sora szállóigévé vált, noha gyakran pontatlanul idézik. A legismertebbek ezek közül: mert aki életét hazugságba veszti,/a boldogságtól magát elrekeszti, a már fentebb idézett: mert vétkesek közt cinkos, aki néma. /Atyafiáért számot ad a testvér: / nincs mód nem menni ahova te küldtél., A szó tied, a fegyver az enyém.

Költői kifejezőeszközök • Metafora, hasonlat, alliteráció, figura ety-mologica, halmozás, fokozás, megszemélyesítés található az elbeszélő költeményben.

Verseléserímek • Páros rímeket, laza jambikus sorokat tartalmaz. A magyaros ritmus, a hangnemek váltakozása (ironikus, patetikus, archaikus, népies) erősíti a régi és a modern kor közötti párhuzamot.

Üzenete • A kortársak egyértelműen az erősödő fasizmus bírálatát olvasták ki a Jónás könyvé bői, de a tágabb értelmezés szerint a humánum, az erkölcs védelmének egyetemes érvényű szándéka minden koron átível. A költő feladata, hogy tiltakozzon a háború ellen, akkor is, ha nem hallgatnak rá. Jónás nem akar próféta lenni, de a kötelesség elől nem menekülhet el, nem vonulhat magányosan el egy szigetre, s nem hallgathat, ha szólnia kell. A költőnek ily módon kell hatnia az emberek erkölcsére, eszére és érzelmeire, hogy az Isten által kijelölt úton haladjanak. A mű kulcsmondata éppen ezért a mert vétkesek közt cinkos, aki néma.

Jónás imája

Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s úgy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt, jelzőkarókat, gátakat.

Oh bár adna a Gazda patakom sodrának medret, biztos útakon vinni tenger felé, bár verseim csücskére Tőle volna szabva rim előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan bujkálva, később mint Jónás a Halban leszálltam a kínoknak eleven süket és forró sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy még vakabb és örök Cethal szájában végkép eltűnők, a régi hangot s szavaim hibátlan hadsorba állván, mint Ő súgja, bátran szólhassak s mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele esteiig vagy mig az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

Amit a műről tudnod kell

Keletkezése • Hogy maga a költő is önarcképnek szánta a Jónás könyvét, a Jónás imája bizonyítja leginkább. Az elbeszélő költemény négy része szerves egységet alkot az 1939-ben keletkezett imával, mely nyilvánvalóvá teszi a mű ars poetica jellegét. Babits felülvizsgálta korábbi álláspontját. Rájött: alkatánál fogva, és gyávaságból is idegenkedett a közéleti szerepléstől, a próféta szereptől. Felül tudott emelkedni egyik hibáján, a hiúságán is. Műfaja: ima, címe: birtokos jelzős szószerkezet, műfajmegjelölő is. Témája: önvallomás és önbírálat.

Szerkezete • Két hosszú, összetett mondatból áll a költemény, ez alapján két részre osztható:

I. rész (1-6. sor): ebben az egységben a nagybeteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik, melyeket sorsának szétesése, parttalanná válása hordalékként sodor magával, mint a tévelygő ár az elszakadt / sövényt, jelzőkarókat, gátakat.

II. rész (7-26. sor): a bizakodás szólal meg ebben a hatalmas versmondatban. A Gazda hoz intézi rimánkodó fohászát. Bátran és nem bujkálva kíván megszólalni újra. A közeli halál tudata is sürgeti, hogy most már nem rest szolgaként, hanem fáradhatatlanul kövesse az Isten parancsait, sugalmazását mindaddig, míg lehet, ...mint rossz gégémből telik, és ...míg az égi és ninivei hatalmak / engedik, hogy beszéljek s meg ne haljak.

Kifejezőeszközök, verselése • Megszemélyesítés, hasonlat, alliterá-ció, fokozás, metafora található a versben. Páros rímű sorokból áll.

Üzenete • A nagybeteg Babits elkeseredett fohásza e költemény. A közelgő biztos halál árnyékában még egyszer felemeli hangját az emberi értékek védelmében. A Jónás könyvének megerősítése ez. Nagy utat járt be Babits a Csak én bírok versemnek hőse lenni sortól a nem magamért sírok én: testvérem van millió soron keresztül addig, hogy teljesítse tulajdonképpeni feladatát, vállalja a prófétaságot. Babits végképp eltávolodott immár a romantika személyiség-központúságától, én-kultuszától. A költő feladata tehát a prófétaszerep vállalása, az akadályok leküzdése.

1. Sokan az életmű csúcsának tartják a Jónás könyvét, és okkal. Mit tudsz keletkezéséről? 2. Miről szól, mi a műfaja? 3. Hány részből áll a mű? Melyek ezek? 4. Milyen jelei vannak a humornak és az iróniának a műben?

<§> 5. Melyek a legismertebb sorai a műnek? Tanuld meg emlékezetből! 6. A mű a költő ars poeticái közé is besorolható. Miért? 7. Szerinted miért alkot szerves egységet a Jónás könyve a Jónás /'mayával? 8. Hány részre tagolódik a Jónás imája? 9. Mi az ima üzenete? 10. Keress példákat a költői kifejezőeszközökre és alakzatokra a versben!

II 11. Olvasd el Weöres Sándor Babits-embléma (1964) című versét! Milyen gondolatokat fogalmaz meg a költő Babitsosai kapcsolatban?

1. Olvasd el a teljes elbeszélő költeményt! Mely pontokon fedezel fel eltérést a bibliai és a babitsi Jónás-történet között? 2. Készíts táblázatot a hasonlóságokról és az eltérésekről!

ÖSSZEGZÉS • Ady mellett Babits volt a Nyugat első nemzedékének legmarkánsabb arcélű, legtehetségesebb lírikusa. Ady és Kosztolányi kitárulkozó, könnyen megnyilatkozó személyiségével ellentétben ő befelé forduló, töprengő, kételkedő alkat volt. Nem szívesen vett részt politikai küzdelmekben, szívesebben töltötte idejét íróasztala mellett, könyvei között „elefántcsonttornyába" (a társadalom problémái elől elzárkózó művészi magatartás jelképe) húzódva. Babits minden kor költői számára példa és mérték. Néhány nagy költőtársa versben fejezte ezt ki. Legmegrendítőbben talán Radnóti Miklós Csak csont és bőr és fájdalom című versében: Ki nézi most tollat fogó kezünket, / ha betegen, fáradtan is, de mégis... / ki lesz élő Mérték most nekünk? Szabó Lőrinc a Tücsökzenében többször is idézi Babits szellemét. A 243. versben például ezt írja: Mit láttam benned? Hőst, szentet, királyt. /Mit láttál bennem? Rendetlen szabályt.... S a legvégén, te? így rendeltetett. /S én, ma s mindig? Nincs senkim kívüled.

 

 

Ez a anyag a magyar irodalom Debreceni tankönyvéből  a 11. osztály számára

 



Попередня сторінка:  MÓRICZ ZSIGMOND
Наступна сторінка:   KOSZTOLÁNYI DEZSŐ



^