uabooks.top

Emlékezzetek mi a lényege a magasabbrendű idegi működésnek!? Milyen organizmusokra jellemző? Mi a szervek funkcionális rendszere? Mi az ösztön, a feltételes és a feltétlen reflex? Mi a reakciónorma, az ontogenezis és a filogenezis?

Az egyedszintű adaptációk a környezet feltételeinek megfelelő felépítésre és funkcióra irányulnak. Az egyedszintű adaptációs folyamat fázisai. Az egyedszintű adaptációk kialakulása során (a soksejtű állatok példáján) három fázist különítenek el. Az adaptációs folyamat kezdeti fázisában a szervezet hozzászokik bizonyos tényezők rövidtávú hatásához. Például, amikor az emlősök oxigénszegény környezetbe kerülnek (mondjuk a magashegységekben), reflexszerűen intenzívvé válik a légzésük, és erősödik a véráramlás.

A következő fázis — a stabil adaptációk kialakulása — valamely tényező vagy több tényező együttes hatása alatt jön létre. Ez funkcionális alkalmazkodás, mivel bizonyos ingerek hatására a szervezetben élettani változások zajlanak.

Az alkalmazkodási folyamatok eközben érinthetik bármely szerveződési szintet: sejt, szövet, szerv, szervrendszer.

Mobilizálódnak a korábban kifejlődött funkcionális rendszerek, és végbemehet a szervek és szervrendszerek morfológiai változása. A szervezet bizonyos adaptációjának létrejöttét jelzi annak új minőségű állapota, amelyre jellemző a kedvezőtlen tényezőkkel szembeni megnövelt ellenálló képessége és racionális energia-felhasználása.

Az egyedszintű adaptációk osztályozása. Az egyed szerveződési szintjén kialakult adaptációk biztosítják a szükséges források felvételét, lehetőséget nyújtanak a külső környezethez való alkalmazkodásra, a védelmet a természetes ellenségekkel szemben, elősegítik a szaporodást, az új területek benépesítését (7. 1. ábra).

7. 2. ábra. Példák morfológiai adaptációkra: 1 - egyiptomi ugróegér nehezen észrevehető a ragadozók számára a sivatag homokján (kriptizmus); 2-а nem mérgező üvegszárnyú lepke a darazsakra hasonlít (mimikri); 3 - a trópusi Kallima inachus lepke széttárt szárnyakkal (a); összezárt szárnyakkal (b) levélre hasonlít (mimézis); 4-а rovarevő kancsóka a leveleivel csalja csapdába áldozatait - a rovarokat; 5 - az élénk színű feketegyűrűs korallkígyó figyelmeztet, hogy a marása veszélyes lehet (demonstráció).

• A morfológiai adaptációk kapcsolatban állnak az organizmusok felépítésbeli és színbeli változásaival (7. 2. ábra). Ezek például olyan védelmi adaptációk, mint

a kriptizmus, a mimikri és a mimézis. A kriptizmus (gör. kripto— leplezett) — az organizmusok azon képessége, hogy bizonyos színezetre tesznek szert, ami észrevétlenné vagy nehezen észrevehetővé teszi őket a környezetükben (7. 2, 1. ábra). A mimikri -jól védett fajok színezetének felvételére való képesség (7. 2, 2. ábra). Mimézis — az állatok azon képessége, amikor utánozni tudják a növények vagy ehetetlen tárgyak formáját vagy színét (7. 2, 3. ábra). A mimikri sajátságos formáját figyelhetjük meg a növényeknél. Ennek lényege, hogy a növény olyan adaptációkat mutat, amely egy modell formájának bélyegeire hasonlítanak (7. 2, 4. ábra). így egyes növényeknek nincsen nektárja, de a megporzó rovarokat odacsalja magához azáltal, hogy más növények virágait utánozza.

Azt a jelenséget, amikor az állat színezete és viselkedése feltűnő demonstrációnak nevezzük (7. 2, 5. ábra). Például, az élénk színű mérgező (a burgonyabogár, a katicabogár hemolimfája mérgező anyagokat tartamaz) vagy a fullánkos (a darazsak, a méhek) rovarok jelzik a potenciális ellenségeiknek, hogy veszélyes velük érintkezni.

• Élettani adaptációk a szervezet homeosztázisának fenntartását szolgálják, és kapcsolatban állnak az egyes szervek, szervrendszerek funkcióváltozásával vagy funkcionális rendszerek kialakulásával. Biztosítják a szervezet gyors reakcióját a külső vagy a belső közeg változásaira, és ugyanolyan gyorsan megszűnnek, ha a kiváltó tényező hatása megszűnik. Tehát, az élettani adaptációk főként a metabolizmus folyamatainak (emésztés, légzés, vérkeringés, kiválasztás) intenzitásának változásával vannak kapcsolatban. Ez biztosítja a stabil anyagcsere fenntartását, a hosszantartó életben maradást és az utódok létrehozását a változó környezeti feltételek mellett.

• Az ontogenetikus adaptációk biztosítják az egyensúly fenntartását az organizmusok és a környezet között az egyedfejlődés különböző stádiumaiban. Ezek lehetőséget nyújtanak az adaptív reakciónorma megvalósulására olyan feltételek mellett, amely feltételek mellett ez a reakciónorma kialakult az evolúció során. Amikor a környezeti tényezők hatása a biológiai rendszerekre felülmúlja az adaptív reakciónormát, a rendszer elveszíti alkalmazkodó képességét.

Jegyezzétek meg!

Az adaptív reakciónorma - az az intervallum, amely határain belül a biológiai rendszer károsodás nélkül változásra képes a környezeti tényezők hatására.

• Az adaptációk szükségesek az ontogenezishez (az egyedfejlődéshez), rögzülhetnek a törzsfejlődés (a biogenezis) során. Az ilyen filogenetikus adaptációk több nemzedék élete során alakulhatnak ki. Ezek főként aromorfózisok (például a másodlagos hártyák kialakulása a hüllők, madarak tojásában, az emlősök méhlepénye, a teljes átalakulással fejlődő rovarok bábja) és idioadaptációk (a tojásfog kialakulása a krokodil, a teknősbéka utódokban, a madárfiókában; 7. 3. ábra).

• Az etológia adaptációk kapcsolatban állnak az egyedek viselkedés változásával. Emlékeztek rá, hogy az állatok és az ember viselkedése kapcsolatban áll az ösztönökkel (egymással kölcsö-

nősen kapcsolatban álló feltétlen reflexek láncolata, amelyek bizonyos funkció ellátására szolgálnak: prédára való vadászat, az ellenségtől való védelem, stb. -

7. 4. ábra) és a feltételes reflexekkel.

• Az embernél megfigyelhető a szociális adaptáció - az egyének alkalmazkodási folyamata a szociális környezethez, a gazdasági, szociális, politikai, szellemi létfeltételekhez; az egyes személyek és szociális csoportok kialakulása és tevékenysége.

7.4. ábra. Példa etológiái adaptációra: a maga-sabbrendű rákokhoz tartozó languszták egyenes sorokban hosszan vándorolnak, miközben mindegyik egyed az előtte lévőhöz érinti csápját; az utolsó egyedek veszély esetén a ragadozóra támadnak, magára vonva annak figyelmét; ez teszi lehetővé a csoport többi tagjának túlélését és a vándorlás folytatását

Jegyezzétek meg!

Minden organizmus környezeti feltételekhez való alkalmazkodása adaptációk komplexének révén valósul meg. Minél összetettebb egy organizmus, annál nagyobb számú és változatosabb adaptációkkal rendelkezik.

Kulcsszavak és fogalmak

kriptizmus, mimikri, mimézis, adaptív normareakció.

1. Mivel jellemezhetők az egyedszinten kialakuló adaptációk? 2. Milyen csoportokra osztják a különböző organizmusokra jellemző adaptációkat? 3. Mivel jellemezhetőek a morfológiai adaptációk? Hozzatok fel példákat! 4. Mik azok az élettani adaptációk? 5. Mi az adaptív reakciónorma?

Milyen kapcsolat van az ontogenetikus és a filogenetikus adaptációk között?

Ez a tankönyv anyaga Biológia 11. osztály Osztapcsenko, Bálán