uabooks.top » Földrajz » 9. Folyamatok a föld belsejében és a felszínén, azok következményei
Інформація про новину
  • Переглядів: 84
  • Дата: 9-06-2020, 21:37
9-06-2020, 21:37

9. Folyamatok a föld belsejében és a felszínén, azok következményei

Категорія: Földrajz





Попередня сторінка:  8. A földrajzi burok: összetétele, felépítése, határai és tör...
Наступна сторінка:   10. A domborzat

EMLÉKEZZ VISSZA!

Milyen a litoszféra felépítése?

Mit neveznek a Föld belső folyamatainak?

A litoszféra tulajdonságai. Már ismert számotokra, hogy a földkéreg külső kőzetrétegét csak feltételesen lehet elkülöníteni az alatta elhelyezkedő földköpeny felső részének kőzetrétegétől. Valójában ezek egy egészet alkotnak - a litoszférát (kőzetburkot). Neve ellenére ez a burok nem mindenütt egyforma és több tulajdonsága van, amelyek meghatározzák a folyamatok menetét úgy a Föld méhében, mint a felszínén.

A litoszféra egyik legfontosabb tulajdonsága a változékonyság - adottság változni térben és időben a külső és a belső folyamatok hatására. Tehát, a litoszférára jellemző más tulajdonság is - a sokféleség (például, a kőzetek összetétele alapján, ásványtartalmuk szerint). Még egy tulajdonsága a litoszférának a diszkretizáció, amely porozitásában, üregességében, törékenységében, tektonikus megbomlásában nyilvánul meg. A litoszféra nagyon fontos tulajdonsága a képessége erőforrás-ellátásra, amelyek az élő szervezetek létezéséhez szükségesek (ásványi anyagok, a Föld méhének hője, talajvizek stb.), többek között az emberi szükségletek kielégítése ásványi kincsekkel, amelyek a civilizáció létezéséhez és fejlődéséhez kellenek.

Az emberiség geológiai környezete és szerepe. A litoszféra fő részegységei a köpeny felső rétege és a földkéreg. Az emberiség geológiai környezetének nevezik a földkéreg felső részét (a kőzetek és a talaj), amely az ember gazdasági tevékenységének hatása alá kerülhet. A geológiai környezet felső határa a földfelszín, alsó határa a gazdasági tevékenység behatolásának mélysége a földkéregbe (9.1. ábra).

Az ember beavatkozása a geológiai környezetbe elkerülhetetlen. Vagyis, egyrészt, a geológiai környezet ásványi nyersanyagbázis a termelési tevékenységhez, másrészt, az ember összes gazdasági tevékenységének alapja. A kőzeteken képződik a talaj- és a növénytakaró, ezek az elsődleges alapjai minden képződménynek.

Az ember hatása a geológiai környezetre folyamatosan növekedik és fokozatosan változtatja a természet geológiai folyamatait, átalakítva azokat antropogén folyamatokká, amelyek károsítják a környezetet. Még a XX. század elején az ember, Vernadszkij V.I. meghatározása szerint, bolygónkon a legnagyobb geológiai erővé vált. Az ember gazdasági tevékenysége megbontotta az anyagok planetáris geológiai körforgását és mérnöki-geológiai folyamatokat váltott ki, egyenértékűeket a természetiekkel és erősebbeket azoknál.

A litoszféra-táblák tektonikája - mai tudományos elmélet, amely szerint a litoszféra különálló nagy táblákra osztódott fel. Ma a Föld litoszférája hét nagy és több mint tíz kisebb litoszféra-táblára darabolódik fel. Mindegyik szorosan illeszkedik egymáshoz, mint egy mozaik elemei, és első pillantásra mozdulatlanoknak tűnnek. Azonban valójában a litoszféra-táblák mozognak, általában néhány centimétertől 10-20 cm sebességig évente.

Úgy tartják, hogy a litoszféra-táblák mozgását a köpeny feláramló folyamatai idézik elő. A köpeny forró anyaga állandó körforgásos mozgásban van, mert a felszínig emelkedik, lehűl és újra leereszkedik a Föld mélyebben fekvő részeibe. Ezáltal a litoszféra-táblák állandó mozgásban vannak.

A litoszféra-táblák elmélete elképzelést alkot arról, hogyan alakulhattak ki a földrészek és az óceánok körvonalai. Ellenben, a litoszféra-táblák mozaikjai nem esnek egybe a litoszféra fő szerkezeti elemeivel - a kontinensekkel és az óceáni medencékkel. A nagy litoszféra-táblák többségének határain belül található rendszerint a kontinens része is, továbbá a szomszédos óceáni medencék részei is. Ezért az ilyen táblák alatt, amelyeknek neve többnyire a szárazulat neve is (Eurázsiái, Indo-Ausztráliai, Afrikai stb.), úgy kontinentális, mint óceáni típusú földkéreg van elterjedve.

A határvonalak többsége a litoszféra-táblák között az óceánok aljzatán húzódik, ahol egybeesnek a közép-óceáni hátságok riftes öveivel. Az átmeneti övékben az óceánok és a kontinensek között, valamint a különböző kontinentális táblák között ilyen határvonalak a mozgó hegyképződési területek.

A földrengések és a vulkánkitörések kialakulása. Már ismert számotokra, hogy az erős földrengések és a katasztrofális vulkánkitörések következményei hatalmas pusztítások és számos emberi áldozat. A földrengések és a vulkáni tevékenységek fészkei viszonylag keskeny övezetekben összpontosulnak, amelyek az egymástól távolodó vagy ütköző litoszféra-táblák határán képződnek. Többnyire éppen itt mennek végbe hirtelen elmozdulások és törések a földkéregben vagy a köpeny felső részén, ahol a mélységben kialakulnak a földrengések fészkei, valamint olyan helyek fölöttük a földfelszínen, amelyeket a földrengések epicentrumának neveznek.

A földrengések gyakran felgyorsítják a vulkáni tevékenységet, mert éppen a töréseken keresztül, nagy nyomás alatt a földfelszínre emelkedik a köpeny megolvadt anyaga, a magma. Felemelkedésüket a felszínre gyakran erős robbanások, gázelegyek, hamu és nagy kőzettöredékek kilövellése kíséri. Tehát, a földrengési epicentrumok összpontosulásának említett övezetei (földrengési övék) csaknem egybeesnek a vulkánok elhelyezkedésének övezeteivel (vulkáni övék).

FÖLDRAJZI INTERAKTÍV

A földrengések szempontjából legveszélyesebb országok a világon Japán, Indonézia és Chile, Európában Görögország, Románia és Olaszország. Pont

-

sek. Jelenleg az internetnek köszönhetően, ahol speciális honlapok találhatók,

-

ben, valamint előrejelzés is található a lehetséges földrengésről a jövőben.

A gravitációs folyamatok és veszélyességük. A gravitációs folyamatok olyan folyamatok, amelyek a Föld vonzáserejének hatására képződnek és a kőzetek vándorlásában mutatkoznak ki a domborzat magasabban fekvő részeiről az alacsonyabb részekre. Ezért ezek elsősorban a hegyek lejtőin, a folyóvölgyekben, az aszóvölgyekben, a mélyedésekben figyelhetők meg, valamint a tengerek és a tavak partmelléki lejtőin stb. A gravitációs folyamatok eredménye - kőhullások, hegyomlások, kőfolyások, csuszamlások, berogyások.

Az ilyen folyamatok és jelenségek kialakulásának oka elsősorban a stabil egyensúly megbomlása, amelyben a kőzetek a Föld felszínén helyezkednek el. Ez földrengés esetén, bizonyos kőzettömeg elmozdulásánál a lejtő aljának a folyóvíz vagy a tenger általi alámosása eredményeként lehetséges, valamint az ember különböző tevékenysége esetén. Megjegyezzük, hogy a gravitációs folyamatokat az összes többi geológiai folyamat segíti elő, mint például a mállás, a felszíni és a felszín alatti vizek munkája stb. A kőzettömegek mozgása helyenként nagyon gyorsan megy végbe, többnyire pillanatok alatt, és esetenként katasztrofális jellegük van.

FÖLDRAJZI KALEIDOSZKÓP

-

-

sze, 460 méter hosszan és 300-400 m szélességben. A leomlott kőzetek össztérfogata meghaladta a 7 millió m3. Az ilyen hegyomlást a katasztrofális

-

-

ladarabok, egyesek súlya eléri a 2-3 ezer tonnát. A Pamírban 1911-ben

-

nyeként elzáródott a Murgab-folyó medre, a keletkezett gát magassága elérte a 600 métert.

ELLENŐRIZD TUDÁSOD

EZT TUDNI KELL:

-

ceáni hátságokat, a geoszinklinális mozgó öveket;

-

kulását;

-

zépóceáni hátságok, a geoszinklinális mozgó övei;

--

toszféra-táblák egymástól távolodó vagy egymáshoz közeledő helyeihez kötődnek;

-

nek hatására.

AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

2018-ban számos erős földrengést regisztráltak. Például, januárban földrengés miatt evakuálták az embereket a földalattiból és az iskolákból Rómában. Ugyanabban a hónapban emberek

vesztették életüket Peruban és Chilében, februárban pedig a Tajvan-szigeten és Mexikóban. Márciusban földrengés rázta meg Pápua Új-Guineát, júniusban Japánt. Augusztusban az utóbbi 100 év legerősebb földrengését regisztrálták Venezuelában. 2018 októberében Indonéziában erős földrengés volt, amelynek következtében több mint 1700 ember halt meg és közel 600 ember tűnt el.

Magyarázd meg, miért pont ezekben az országokban történtek katasztrófák? A földrengések ott véletlenül fordulnak elő? Ezek megismétlődhetnek? Mennyire fontos a tudatosság a földrengések előfordulásának valószínűségével kapcsolatosan az ott-tartózkodás alatt ezekben az országokban?

 

Ez a tankönyv anyaga Tankönyv földrajz 11. osztálya Pesztusko, Uvarova, Dovgan

 



Попередня сторінка:  8. A földrajzi burok: összetétele, felépítése, határai és tör...
Наступна сторінка:   10. A domborzat



^